– Vedd fel a gázmaszkod, haver! – szól oda egy húsz év körüli srác, akiről első ránézésre nem a gondoskodás és jóakarat jut az eszembe. Tetőtől talpig feketében van, arcát az orráig símaszk takarja. Fején bringás sisak, azon ipari védőszemüveg, így várja a bevetést. Miközben mindketten a gázmaszkunkkal babrálunk, a sötét szerelés alól elővillan a tekintete. Ekkor látom: vékony, kissé talán be is rezelt ázsiai kölyök aggódik a biztonságomért. Majd visszamegy társaihoz, és pár szófoszlányból hallom, ahogy elnézően röhögnek rajtam, az együgyű külföldin.
A hongkongi központi kormány épülete előtt állunk, egy végeláthatatlan tömeg élén. Ide gyűrűzött be a vasárnapi tüntetés, amit a nemzetközi sajtó sorsfordítónak állít be. Múlt héten a repülőteret is megszállták a tüntetők, az akció azonban csúnya véget ért: a demonstrálók ártatlanokat, közöttük egy kínai újságírót vertek meg. Azóta nem vonult utcára a Hongkong szabadságát követelő, úgynevezett demokráciapárti tömeg, felmerül ezért a kérdés: talán elfogyott a lendület a fiatalokból? A demonstrálók először júniusban vonultak az utcára, miután a széles körű autonómiát élvező Hongkong Kína-barát kormánya által támogatott kiadatási törvény vitája a célegyenesbe érkezett. Az új jogszabály lehetőséget biztosítana arra, hogy a szárazföldi Kína szökevények kiadatását kezdeményezze, ám a demokráciapárti ellenzék, illetve a tüntetők szerint ez csak trükk. Úgy vélik, Peking a politikai üldözötteket is célkeresztbe venné, amivel csorbulna Hongkong önállósága, amit 1997-ben, az átadáskor biztosított szerződésben a korábbi gyarmattartó, Nagy-Britannia.
– Soha egy pillanatra nem gondoltuk, hogy elfogyhat a kritikus tömeg – mondja magabiztosan egy másik tüntető. Szerinte a sajtó csak felfújta a napokban a repülőtéren történteket. A hongkongi légikikötő a világ egyik legnagyobb ilyen célú épülete, a fiatal szerint a repülőjáratok törlése is eltúlzott reakció volt, amivel a kormány a tüntetők brutalitására próbálta felhívni a figyelmet. – Vannak persze, akik balhézni járnak ki az ilyen eseményekre, de nézz körül! Ez egy teljesen békés, normálisan vonuló tömeg – mutat körbe. A fiatal – akiről közben megtudom, hogy az egyik helyi egyetem tanulója – okkal magabiztos. Korábban aligha tapasztalt módon nagy a részvétel, mint később kiderül, a szervezők, a Civil Emberjogi Front beszámolója szerint 1,7 millió ember vonult az utcára. – A hatóságok csak a Viktória-parknál engedélyezték a tüntetést, a kormányépületnél nem. A park területére azonban a tömeg töredéke sem fért be, ami sokakat felbőszített – így a hongkongi fiatal. Mint elmondja, a tüntetők tábora kettéoszlott. A békések a Viktória-parknál maradtak, miközben a kemény mag – vagy ahogyan ő hívja őket, a „katonai szárny” – a nem engedélyezett területre, a kormányépületekhez indult el.
