A kínai nemzeti bank kedden közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: mély sajnálattal fogadta az amerikai vádat, a „devizamanipulátor” minősítés azonban csupán újabb protekcionista megnyilvánulás az amerikai fél részéről, aminek hatása lesz a világ gazdasági és pénzügyi szektoraira. A bank kategorikusan kijelentette: nem használta az árfolyamot eszközként a kereskedelmi konfliktusban.
Az amerikai pénzügyminisztérium 1994 óta először devizamanipulációval vádolta meg Kínát azt követően, hogy a kínai nemzeti bank 7 jüan/dolláros árfolyam alá, vagyis 11 éves mélypontra engedte gyengülni a kínai fizetőeszközt.
A jüan 2,3 százalékkal gyengült a Trump bejelentését követő három nap alatt, de kedden ismét stabilizálódott. Azzal, hogy a jüan árfolyamzuhanását megfékezte, a kínai központi bank némileg enyhítette egy esetleges devizaháború kibontakozása miatt támadt aggodalmakat.
Megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a devizamanipuláció vádja jó alapot szolgáltathat az amerikai félnek a kínai árukra kivetett büntetővámok további emelésére, és emlékeztetnek arra, hogy Trump elnök egyik választási ígérete a kínai árucikkekre vonatkozó importvámok 45 százalékra emelése volt.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusban a gazdasági alapelveknek megfelelőre értékelte a jüan árfolyamát, ezzel szemben megállapította, hogy a dollárt 6-12 százalékkal felülértékelik. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter mindemellett úgy nyilatkozott: az Egyesült Államok együttműködik majd a valutaalappal annak érdekében, hogy megakadályozhassák a méltánytalan versenyt Peking részéről.
A hatályos amerikai törvények szerint miután egy országot devizamanipulátornak minősítenek, a pénzügyminisztérium köteles rendkívüli tárgyalásokat kezdeni az alulértékelt deviza árfolyamának korrigálásra, és egyebek mellett olyan büntetéseket alkalmazhat az érintett országgal szemben, mint kizárás az amerikai állami beszerzésekből.
Az Egyesült Államok „szándékosan rongálja a nemzetközi rendet”, írta a Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Zsenmin zsipao kedden közölt vezércikkében. A lap szerint a nagyhatalmak felelősséggel tartoznak a globális stabilitásért és kötelességük megteremteni a világ minden országa számára a fejlődéshez szükséges feltételeket és lehetőségeket. „Az Egyesült Államokban azonban néhányan épp ennek az ellenkezőjét teszik” – vélekedett a cikk szerzője hozzátéve: Washington a saját állampolgáraival fizetteti meg az intézkedései árát.
