Hozzátette: míg egyesek azt javasolják, hogy a túlságosan erős politikai töltöttség miatt inkább ne használják az európai életmód kifejezést, ő úgy véli, nem szabad hagyni, hogy „Európa ellenfelei elragadják a fogalmainkat”.
Aláhúzta: az EU-ról szóló szerződésben rögzített értékek védelme alkotja „önazonosságunk alapját”.
A világ más részein az emberek másként szabályozzák az együttélést, mert mindenkinek megvannak a saját hagyományai, elvei és sajátosságai. „Én az európai életformát választom, egy olyan unió életformáját, amelyben a szolidaritás, a tolerancia és a megbízhatóság számít” – írta Ursula von der Leyen.
A megválasztott bizottsági elnök elképzelése szerint az „európai életmód védelméért” felelős bizottsági tárca ügyei közé tartozik egyebek mellett a migráció. Ezt számos európai parlamenti (EP-) képviselő, jogvédő szervezet és több tagállam kifogásolta, azzal érvelve, hogy az elnevezés szélsőjobboldali retorikát idéz, azt sugallva, hogy például a menedékkérők fenyegetést jelentenének a kontinens kultúrájára.
Elutasította ezt az elnevezés-terület párosítást a bizottság távozó elnöke, Jean-Claude Juncker is, aki egy minapi nyilatkozatában kiemelte: „nem tetszik a gondolat, hogy az európai életmód ellentétes lenne a bevándorlással. A messziről érkezők befogadása része az európai életmódnak, amely az energiák és a tehetségek egyesítését, mások tiszteletét jelenti, függetlenül a bőrszíntől és a származástól” – mondta a luxemburgi kereszténydemokrata politikus.
A májusi EP-választások nyomán megújítandó Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása szeptember végén kezdődik az EP szakbizottságaiban, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatóan októberben szavaz a parlament. Végül az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács nevezi ki a bizottságot, minősített többséggel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!