Tegnap esti beszámolók szerint Boris Johnson már jövő hétfőn kezdeményezi az előre hozott választásokat: a BBC-nek arról beszélt, azt szeretné, hogy a képviselők bólintsanak rá egy december 12-i időpontra. Johnson ugyanakkor csak az utóbbi hónapokban két alkalommal akarta erre rábírni az ellenzéket, de egyszer sem sikerült megszereznie a választások kiírásához szükséges kétharmados parlamenti többséget. A friss közvélemény-kutatások szerint a kilépéspárti kormányfő uralma alatt valóban népszerűbbek lettek a Theresa May miniszterelnöksége alatt csak bukdácsoló konzervatívok. Egyes felmérések például már 15 százalékpontra teszik a kormánypárt előnyét az ellenzéki Munkáspárthoz képest – ez baloldali szempontból azt a veszélyt rejti magában, hogy a választások következtében a jelenleg még kisebbségben kormányzó konzervatívok immár egyedül döntenének Nagy-Britannia uniós jövőjéről.
Utóbbiba persze Brüsszelnek is bőven lesz beleszólása: előbb Donald Tusk tanácsi elnök segítségével döntenek (feltehetőleg még a héten) a halasztás hosszáról, majd – rendezett kilépés esetén – London után az Európai Parlamentben is ratifikálni kell a kilépési megállapodást.
– Soha ne mondd, hogy soha. Bármi megtörténhet – válaszolja Geoffrey Van Orden a kérdésre, hogy a legutolsó szakaszban, az EP-ben elbukhat-e a brexitalku. Mint fogalmaz, számos európai parlamenti delegáció frusztrált a brit kilépés miatt és finoman szólva sem szimpatizál Boris Johnsonnal. Arra mindenesetre nincs lehetőség, hogy az Európai Parlament módosítsa a dokumentumot – teszi hozzá a konzervatív politikus. Van Orden egyébként épp a héten szólalt fel a strasbourgi plenárison ülésen, és üdvözölte, hogy legalább az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban konstruktívabb lett a britekkel szembeni hozzáállás.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!