Nagykárolyban felavatták a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot

Nagykárolyban vasárnap délután felavatták a magyar állam támogatásával felépült Kálvin-központot, amely templomot, közösségi házat, és óvodát foglal magában.

Tolnay István, a templomépítő lelkész, esperes felidézte: a kertvárosi gyülekezet református központjának 1998-ban tették le az alapkövét, és közel két évtizeden át, nagy erőfeszítések árán, lassan haladt, de 2016-ban fordulatot vett az építkezés. Ekkortól a magyar állam segítséget nyújtott az építkezés befejezéséhez.

A templomszentelésen Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: most kedvező időket élünk, de nagy baj lesz, ha nem építünk épületeket és közösségeket. „Európa nyugati felében ugyanis, ahonnan sok segítség érkezett korábban a templomaink és közösségeink építéséhez, kezdik kizárni Isten jelenlétét” – mondta.

Az államtitkár úgy vélte, ma Nyugat-Európában nemcsak Istent tagadják, hanem az isteni tanítást is, és a történelem során, ha egy közösség szembefordult a krisztusi tanítással, annak mindig súlyos lett a következménye.

Soltész Miklós Kálvin Jánost idézve kijelentette: „soha nincs olyan nyomorult idő, hogy az ember becsületes ne lehetne”. Óriási feladatnak tekintette a becsületesség továbbvitelét. Az államtitkár szerint sok millió ember munkájából fakad az a nagyságrendileg 350 millió forint, amivel a magyar állam támogatta a templom és a református központ felépítését.

Felidézte: Nagykárolyban született Károli Gáspár bibliafordító és Kaffka Margit író, itt ismerte meg Petőfi Sándor Szendrey Júliát, későbbi feleségét, itt tanult Ady Endre, de a nagykárolyiaknak mégsem csak a múltból kell élniük, hanem a jövő felé kell fordulniuk, és a templom felavatása után sem dőlhetnek hátra.

A templomavató hálaadó istentiszteleten prédikáló Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke fontosnak tartotta, hogy a hívek ne csak azt próbálják kiolvasni, mi az Isten akarata, hanem azt is, hogy mit kell ehhez hozzátenniük. Kijelentette: minden templom azért van, hogy akik abba betérnek, részesüljenek a fentről jövő erőből. Aki pedig ebből az erőből kap, az adni is tud.

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, az egyházmegye főgondnoka megkövette a gyülekezetet, amiért az építkezés egy nehéz időszakában maga is kishitű volt, és elvesztette a reményt, hogy valaha sikerül befejezni a megálmodott református központot.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) üzenetét hozó Horváth Anna ügyvezető alelnök kijelentette: a határok feletti nemzetegyesítés új kora a legékesebb bizonyíték arra, hogy érdemes kitartani.

A templomavató istentiszteletet több százan kivetítőn nézték a templom udvarán. Az épület ugyanis szűknek bizonyult minden vendég befogadására. Az avatóünnepség szalagvágással, a himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel végződött.