India már a retorziót várja

Kasmír elvesztette különleges státusát, miután hatályba lépett az indiai parlament erre vonatkozó, augusztusban elfogadott törvénye. Újdelhi ezzel több mint hetvenéves status quót billentett meg, az elmúlt hetekben megnövelt katonai jelenléttel készült a váltásra. A konfliktusos térség egyelőre nyugodt, Pakisztán a nemzetközi fórumokon indított támadást.

Teljes készültségben a rendőrök Szrinagar városában Fotó: Danish Ismail Forrás: Reuters

Amikor elkezdődött Brit India felbomlása, 565 hercegi államnak kellett döntenie arról, hogy a gyarmatbirodalom romjain létrejött Pakisztánhoz vagy Indiához csatlakozzon-e. Az egyik ilyen hűbérállam, Dzsammu és Kasmír vezetője kivárt a döntéssel, amiből 1947 októberében fegyveres konfliktus lett: Pakisztán megtámadta a határterületet, elfoglalva annak északi és nyugati területeit. A csapatok előrenyomulását India állította meg.

A segítségnyújtásnak természetesen ára volt, a hercegi államot irányító hindu maharadzsa engedményekkel csatlakozott az indiai szövetséghez. Az indiai alkotmány 370-es cikke szerint a terület ugyan India fennhatósága alá került, lakosai népszavazáson dönthetnek arról, hogy akarnak-e csatlakozni a szövetséghez.

Az alaptörvény továbbá biztosította, hogy Kasmírnak saját zászlója legyen, illetve saját törvényekről dönthetett.

Az egyezség egy sor konfliktusnak ágyazott meg. Bár a népszavazás sosem zajlott le, a muszlim többségű kasmíri emberek kiváltságos helyzete mindig is szúrta az indiaiak – kiváltképp a többségi hindu lakosság – szemét. De a helyzet nem elégítette ki a kasmíri emberek szabadságvágyát sem, szeparatisták a békés tüntetésektől a pokolgépes merényletekig adtak hangot az Újdelhivel szembeni érzéseiknek. Mivel a helyi törvények szerint a Dzsammun és Kasmíron kívülről érkezők nem vásárolhattak földet, a helyi ingatlanpiacban, vendéglátásban érdekelt szereplők oldaláról gazdasági nyomás jelent meg. Közben a területre igényt formáló Pakisztán is igyekezett a saját javára fordítani az ingatag helyzetet, vélhetően az indiai területen maradt szélsőséges muszlimok támogatásával.

Teljes készültségben a rendőrök Szrinagar városában
Fotó: Reuters

A konfliktus többször háborúba csapott át, India és Pakisztán 1965-ben, 1971-ben és 1999-ben is harcolt egymással, a határvillongások pedig gyakorlatilag állandók a felek között. Idén februárban harminchét indiai katonával végzett egy öngyilkos merénylő, hetekkel később Pakisztán egy indiai vadászgépet lőtt le.

Narendra Modi indiai miniszterelnök drasztikus eszközhöz nyúlt. Még augusztus 5-én fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, amely megfosztaná Kasmírt különleges státusától, majd a jogszabály október 31-én hatályba lépett. Közben a terület nem vált automatikusan szövetségi állammá, a jobboldali kormány csupán ködös ígéretet tett a teljes jogú státus megadására, vagyis Kasmír duplán vesztett. Az elmúlt bő két hónapban Újdelhi nagy erőkkel készült a váltásra, a térségbe vezérelt csapatok számát több tízezer katonával erősítette meg, kijárási tilalmat rendeltek el, korlátozták az internet-hozzáférést és helyi politikusokat tartóztattak le.

A jobboldali kormányzó Bharatíja Dzsanata Párt szerint a változás a kasmíri területek érdekében áll. Amit Sah belügyminiszter szerint az autonómia adta kiskapuk miatt harapódzott el a korrupció a területen, de a kormány a várható gazdasági fejlődéssel is érvelt. Kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem mindegyik indiai gazdasági, társadalmi mutató jobb a kasmír statisztikáknál, a gazdasági fellendülést illetően pedig attól tartanak, hogy ez erőltetett privatizációt, a közvagyon kiárusítását takarja.

Pakisztán már a törvény elfogadásakor megszakította diplomáciai kapcsolatait Indiával, Iszlámábád az ENSZ-hez fordul segítségért. Szövetségese a területre szintén igényt tartó Kína, igaz, egyes elemzések szerint Peking infrastrukturális befektetésektől tette függővé kasmíri politikáját.

A napokban az ENSZ emberjogi tanácsa aggodalmát fejezte ki az ügyben, Donald Trump amerikai elnök pedig felajánlotta, hogy közvetít India és Pakisztán között Kasmír kérdésében.