Amikor elkezdődött Brit India felbomlása, 565 hercegi államnak kellett döntenie arról, hogy a gyarmatbirodalom romjain létrejött Pakisztánhoz vagy Indiához csatlakozzon-e. Az egyik ilyen hűbérállam, Dzsammu és Kasmír vezetője kivárt a döntéssel, amiből 1947 októberében fegyveres konfliktus lett: Pakisztán megtámadta a határterületet, elfoglalva annak északi és nyugati területeit. A csapatok előrenyomulását India állította meg.
A segítségnyújtásnak természetesen ára volt, a hercegi államot irányító hindu maharadzsa engedményekkel csatlakozott az indiai szövetséghez. Az indiai alkotmány 370-es cikke szerint a terület ugyan India fennhatósága alá került, lakosai népszavazáson dönthetnek arról, hogy akarnak-e csatlakozni a szövetséghez.
Az alaptörvény továbbá biztosította, hogy Kasmírnak saját zászlója legyen, illetve saját törvényekről dönthetett.
Az egyezség egy sor konfliktusnak ágyazott meg. Bár a népszavazás sosem zajlott le, a muszlim többségű kasmíri emberek kiváltságos helyzete mindig is szúrta az indiaiak – kiváltképp a többségi hindu lakosság – szemét. De a helyzet nem elégítette ki a kasmíri emberek szabadságvágyát sem, szeparatisták a békés tüntetésektől a pokolgépes merényletekig adtak hangot az Újdelhivel szembeni érzéseiknek. Mivel a helyi törvények szerint a Dzsammun és Kasmíron kívülről érkezők nem vásárolhattak földet, a helyi ingatlanpiacban, vendéglátásban érdekelt szereplők oldaláról gazdasági nyomás jelent meg. Közben a területre igényt formáló Pakisztán is igyekezett a saját javára fordítani az ingatag helyzetet, vélhetően az indiai területen maradt szélsőséges muszlimok támogatásával.
Fotó: Reuters
A konfliktus többször háborúba csapott át, India és Pakisztán 1965-ben, 1971-ben és 1999-ben is harcolt egymással, a határvillongások pedig gyakorlatilag állandók a felek között. Idén februárban harminchét indiai katonával végzett egy öngyilkos merénylő, hetekkel később Pakisztán egy indiai vadászgépet lőtt le.
Narendra Modi indiai miniszterelnök drasztikus eszközhöz nyúlt. Még augusztus 5-én fogadta el a parlament azt a törvényjavaslatot, amely megfosztaná Kasmírt különleges státusától, majd a jogszabály október 31-én hatályba lépett. Közben a terület nem vált automatikusan szövetségi állammá, a jobboldali kormány csupán ködös ígéretet tett a teljes jogú státus megadására, vagyis Kasmír duplán vesztett. Az elmúlt bő két hónapban Újdelhi nagy erőkkel készült a váltásra, a térségbe vezérelt csapatok számát több tízezer katonával erősítette meg, kijárási tilalmat rendeltek el, korlátozták az internet-hozzáférést és helyi politikusokat tartóztattak le.
