Húszpontos bevándorláspolitikai tervet jelentett be szerdán Édouard Philippe francia kormányfő; a kedvezményeket és szigorításokat egyaránt tartalmazó intézkedéssorozat a jobboldali ellenzék fanyalgását, míg a baloldal felháborodását váltotta ki. – Amikor igent mondunk, az valóban igen, amikor nemet, az tényleg nem. Úgy vélem, megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt a jogok és a kötelezettségek között – mondta a miniszterelnök, miközben a szuverenitásról is említést téve arról beszélt, a populizmusnak való engedménytétel nélkül veszik vissza az ellenőrzést a migrációs politikájuk felett.
A terv legszembetűnőbb új eleme – amely 33 ezret érint az évente kiadott több százezer tartózkodási engedélyből –, hogy kanadai és ausztrál mintára mennyiségi célokat, azaz kvótákat határoznak meg a hiányszakmákban. Noha továbbra is magas, nyolc százalék feletti a munkanélküliségi ráta, Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter szavai szerint minden második francia vállalkozásnak gondjai vannak azzal, hogy megfelelő munkaerőt találjon. A kvótákat évente a változó igényekhez igazítják majd – hangzott el. A külföldi diákok létszámát meg akarják kétszerezni, 2027-re már félmillióan lennének, ugyancsak annak a jegyében, hogy az új politika elsősorban a képzetteket várja.
Fotó: Reuters
A szigorítások sorába illik eközben, hogy alaposabb franciatudáshoz kötik az állampolgárság megszerzésének feltételeit, és megkurtítják az illegális bevándorlóknak – az úgynevezett papír nélkülieknek –, valamint a menedékkérőknek járó ellátási formákat. Megneveztek két különböző segélyt, amelyeket a jövőben nem lehet majd egyidejűleg felvenni. A tucatnyi tárcavezető területét érintő párizsi tájékoztatón Christophe Castaner belügyminiszter bejelentette: még az év vége előtt felszámolnak olyan Párizs környéki migránstáborokat, amelyekben jelenleg ezrek élnek, miközben kialakítanak három új, idegenrendészeti őrizeti központot.
A terveket Emmanuel Macron elnök ötéves mandátumának félidejében jelentették be. A 2022-es elnökválasztás előtti versengést követő friss felmérések szerint Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen – aki jelezte már az indulási szándékát – azonos, 27-28 százalékos támogatottságot élvez. Macron bevándorláspolitikájának jobboldali fordulatára utalt a napokban az is, hogy az elnök egy interjúban – amelyet a baloldalt már önmagában meghökkentő módon a Valeurs actuelles jobboldali lapnak adott – illegális bolgár vagy ukrán hálózatokról is beszélt. Ez diplomáciai vihart keltett, mindkét országban bekérették a külügyminisztériumba a francia nagykövetet.
