Kettészakad Velence?

Holnap népszavazást tartanak Velencében arról, hogy az UNESCO világörökségének részét képező városrész leváljon-e a szárazföldi Mestréről, amellyel 1926 óta közös települést alkot.

People walk in a flooded St. Mark's Square during a period of seasonal high water in Venice, Italy November 24, 2019. REUTERS/Manuel Silvestri - RC2MHD9FUOJO Fotó: Manuel Silvestri

Holnap népszavazást tartanak Velencében arról, hogy az UNESCO világörökségének részét képező, csatornái­ról elhíresült városrész leváljon-e a szárazföldi Mestréről, amellyel 1926 óta közös települést alkot. Velence két részre szakadása akár valósággá is válhat, amennyiben a lakosok legalább felének részvétele mellett a többség igent mond a javaslatra. Az elszakadásról szóló referendum már az ötödik a sorban – legutóbb 2003-ban rendeztek népszavazást, ami az alacsony részvétel miatt érvénytelen lett. Bár a mostani voksolás is csupán konzultatív, jogi kötelezettségeket nem ró a városvezetésre, Luigi Brugnaro polgármester mégis megtámadta a népszavazás kiírását a római legfelső bíróságon, amit a törvényszék elutasított.

A vitába a pártok is beszálltak. A status quo fenntartását, Velence egységét szorgalmazza a baloldali Demokrata Párt és a Silvio Berlusconi egykori miniszterelnök vezette Forza Italia. Velük szemben az utóbbi években megerősödött két politikai erő, a rendszer- és korrupcióellenes Öt Csillag Mozgalom, illetve a Matteo Salvini irányítása alatt álló jobboldali Liga a kettéválást és az önrendelkezést támogatja. A referendumot kezdeményező civil szervezetek érvelése éppen az, hogy az UNESCO világörökségének részét képező szigetváros – amely 697-től 1797-ig a Velencei Köztársaság székhelye volt – 1926 előtt különálló életet élt, egyesítése Mestrével nem szolgálja sem a szigeten, sem a szárazföldön élők érdekeit, hiszen egészen más problémákkal szembesülnek.

Velencét az utóbbi évtizedekben leginkább a tömegturizmus terhelte meg: becslések szerint évente 20-25 millió látogatója van a városnak, amelynek következményeként az egekbe szöktek a lakásárak. A CNN szerint az egyre élhetetlenebb óvárosban megindult az elvándorlás is: az egykor 150 ezer lakosú területen ma már csak 50 ezren élnek, miközben a valaha gyérebben lakott Mestre népessége 180 ezerre növekedett. A polgármester a feszültségek enyhítéséért ugyan elrendelte a turistaadó bevezetését – 2020 nyarától –, a helyi lakosok megelégelték a városvezetés alkalmatlanságát a helyi ügyek kezelésében. Felróják többek között Brugnarónak, hogy ő és a képviselők többsége Mestrében él, nem ismerik a szigetek ­problémáit.

Amiatt is dühösek, hogy az évtizedek előtt megígért, az árvizek ellen védelmet nyújtani hivatott, úgynevezett Mózes-gát 1993 óta épül, rengeteg pénzt felemésztett, de az se biztos, hogy a tervezett ­határidőig, 2022-ig elkészül. Pedig Velencének nagy szüksége lett volna rá, hiszen fél évszázada nem látott árvíz lepte el néhány héttel ezelőtt a várost.