Marcel Ciolacu, a román képviselőház elnöke vette át ideiglenesen a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetését, miután tegnapra virradóra, egy késő éjszakába nyúló tanácskozás végén lemondott pártelnöki posztjáról Viorica Dăncilă. A vasárnapi elnökválasztáson elszenvedett súlyos veresége után várható volt az exkormányfő távozása a párt éléről. A kudarc nyomán a PSD vezetését ellátó testület feloszlott, a párton belül sokan széleskörű újratervezést várnak. Egyesek a párt nevének és jelképének megváltoztatását is indokoltnak tartják.
A szociáldemokraták vezetését 2015-től vette át az a Liviu Dragnea, akit idén májusban korrupció miatt bebörtönöztek. Dragnea már pártja 2016-os választási győzelmekor is büntetett előéletű volt, ezért nem tölthette be a miniszterelnöki tisztséget, és kénytelen volt a háttérből irányítható politikusokra bízni a kormányzást. Előbb azonban Sorin Grindeanuban, később pedig Mihai Tudoséban ingott meg az egykori PSD-vezér bizalma, ami két kormányváltást is eredményezett Romániában úgy, hogy saját miniszterelnökeit buktatta meg a parlamenti többséggel rendelkező PSD. 2018 januárjában az addig európai parlamenti képviselőként tevékenkyedő Dăncilăra esett Dragnea választása, aki végül a leghűségesebb végrehajtónak bizonyult. Az erőskezű pártelnök bebörtönzése után pedig Dăncilăt párelnökké választották, ám október elején a parlament megvonta a bizalmat a Dăncilă-kormánytól.
Elemzők szerint éles belharcok várhatók az elkövetkező időszakban a PSD-ben, különböző csoportosulások készülnek a hatalom átvételére. A baloldali formáció legnépszerűbb politikusa Gabriela Firea, Bukarest főpolgármestere, aki a februárra tervezett kongresszuson annak ellenére megpályázhatja a pártelnöki pozíciót, hogy egyelőre nincs erőteljes támogatottsága a PSD nagyágyúi körében.
Pengeváltás Moszkvával
Bekérették a román külügyminisztériumba Oroszország bukaresti nagykövetét, amiért Valerij Kuzmin Facebook-bejegyzésben bírálta Margit hercegnőnek, a román korona őrének Oroszországgal kapcsolatos „fóbiáit”. A hercegnő előzőleg egy fogadáson aggodalmát fejezte ki, hogy elégségesek-e az erőfeszítések a Fekete-tenger térségében az „orosz fenyegetés” ellensúlyozására.
