Már úton vannak a török katonák Líbiába – derült ki egy interjúból, amit vasárnap adott Recep Tayyip Erdoğan a CNN Türknek. A török elnök ezúttal sem szolgált részletekkel, továbbra sem tudni, hogy hány katona, honnan, milyen haditechnikával érkezik az észak-afrikai országba. Homályosan mindössze úgy fogalmazott, hogy a török hadsereg legfelső vezetésének részvételével műveleti központot hoznak létre, ennek tagjai pedig együttműködnek a helyi erőkkel.
– Nem harcolni megyünk, hanem a törvényes kormány megsegítésére, a humanitárius katasztrófa megakadályozására – magyarázta az államfő. Nem vesztegették az idejüket: a török parlament csak múlt héten szavazta meg nagy többséggel, hogy csapatokat küldenek a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű egységkormány meghívására.
– Elfogadjuk a kihívást, dzsihádot hirdetünk és hadba vonulunk! – reagált még múlt pénteken a török beavatkozás hírére a líbiai fővárost ostromló Halifa Haftár tábornok, fegyverbe szólítva minden líbiait a külföldiek ellen.
Az ország jó kétharmadát uraló hadúr még tavaly áprilisban indított offenzívát a líbiai főváros ellen, ám mostanra jórészt állóháború alakult ki, olykor fellángoló harcokkal. Ankara valószínűleg azt reméli, hogy már jelenléte is elegendő a hadművelet megállításához, ami azonban legfeljebb a konfliktus befagyasztásához lesz elég. Félő ugyanakkor, hogy Líbiában is elfajul a szíriaihoz hasonló „kihelyezett” háború.
Míg a tripoli egységkormány mögött elsősorban Olaszország és Törökország áll, addig Haftárt főként az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és Egyiptom támogatja.
A török és az emírségi drónok már eddig is gyakran vívtak légi csatákat, de most egyiptomi „kölcsöntankok” és egyes jelentések szerint orosz zsoldosok is csatlakoztak a harcokhoz.
Tripoliban 2017-ben az elsők között Magyarország is újranyitotta a nagykövetségét, többek között azért, hogy segítse a migráció elleni harcot. Az unió a parti őrség megszervezésével és anyagilag is támogatja az egységkormányt. „Európa kapujában” több százezer, borúlátó becslések szerint akár egymillió migráns – többségében afrikai – él, akiknek a sorsára a háború komoly befolyással lehet.
