Megünnepelték a Stasi-székház elfoglalásának harmincadik évfordulóját Berlinben

Harminc éve foglalták el civilek Berlinben az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériumának (Stasi) székházát, az iratok megsemmisítésének véget vető akcióról Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök részvételével emlékeztek meg szerdán.

A hatalmas épületegyüttes évtizedekig „az elnyomás bástyája” volt, 1990. január 15-i „békés ostromához” pedig igen nagy bátorság kellett – emelte ki a német államfő ünnepi beszédében.

Rámutatott, hogy 1990 elején, a berlini fal ledöntése után csupán néhány héttel még sok minden bizonytalan volt, az NDK utolsó időszakát a „káosz” jellemezte. Így nem lehetett tudni, hogy az összeomló rezsim emberei miként reagálnak majd a civilek megmozdulására, az viszont lehetett tudni, hogy vannak fegyvereik.

Azonban a „békés forradalmárok” nem hátráltak meg, és bátorságuknak köszönhető, hogy a Stasi iratanyagának jó része fennmaradt és az újraegyesített Németország közös örökségévé válhatott. Ezeknek a civileknek, és az NDK utolsó – már szabad választás révén felálló – parlamentje képviselőinek köszönhető az is, hogy az akták, „a jogtalanság e keserű bizonyítékai a nagy ellenállás dacára megnyíltak mindenki előtt” – mondta Frank-Walter Steinmeier.

Hozzátette, hogy a Stasi-akták megnyitása „mélységesen demokratikus”, lépés volt, de „nagyon fájdalmas” is, mert az iratok révén kiderült, mennyire mélyen hatolt be a rendszer az emberek életébe, hogyan mérgezett meg barátságokat és tett tönkre családokat.

Mint mondta, a történelem „nem ér egyszerűen véget”, hanem hosszú távon hat, ezért nem szabad megfeledkezni a múltról. A felejtés veszélyességét mutatja az is, hogy három évtizeddel a Stasi-székház ostroma után Németország olyan időszakot él meg, amelyben „a tekintélyelvűség új vonzerőre tesz szert és támadások érik a liberális demokráciát”.

Ezért is oly fontos a múlt tanulságainak levonása, ami csak akkor lehetséges, ha ismert, hogy hogy mi és miért történt. „Ez a tudás fájdalmas, de szükségünk van rá, hogy éberek lehessünk és meg tudjuk védeni demokráciánkat” – mondta a német államfő.

A berlini Stasi-székházban és a minisztérium vidéki, regionális központjaiban nagyjából 110 folyókilométernyi akta, 1,7 millió fénykép, mikrofilm és dia, és csaknem 30 ezer film- és hangfelvétel mellett nagy mennyiségű összetépett iratot is találtak, a megsemmisítésre előkészített dokumentumok több mint 15 ezer dobozt és zsákot töltöttek meg.

Az iratanyag kezelésére és történettudományi feltárására, valamint az akták nyilvánosságának biztosítására és az összetépett dokumentumok helyreállítására az újraegyesített Németországban külön hivatalt állítottak fel. Az 1990 októbere óta működő hivatalhoz tavaly év végéig 7 300 571 iratbetekintési kérelem érkezett, köztük 3 312 202 magánszemélytől. Tavaly 56 526 kérelmet regisztráltak magánszemélyektől, ami több mint tízezres növekedés az egy évvel korábbi 45 309-hez képest.