Visszatérhetünk az eldobott Afrikába

Steier József Marokkóban már – a kormányzati program előtt – létrehozta saját smaragdfaültetvényeit, ami az első lépése nagyszabású elképzelésének, hogy zölddé varázsolja a Szaharát.

Zöld Szahara. Az elsivatagosodás ellen is elkél a segítség Fotó: 123RF

– Egész Afrikára igaz, hogy rendkívül gyors népességrobbanás zajlik, ezért elsődleges a mezőgazdaság szerepe. Nemcsak az élelmiszer-ellátás miatt, hanem mert az ágazat képes felszívni az alacsony képzettségű munkaerőtömeget. Az afrikai mezőgazdaság gépesítettsége ezért is viszonylag alacsony, és ezért népszerűek máig az olyan termények, amelyek munkaerőigénye magasabb – értékelte lapunknak az agrárium szerepét a földrészen Steier József (képünkön). Az agrárszakmérnök jól ismeri a terepet: gyermekkorában Guineában nevelkedett, később az ország tiszteletbeli konzuljának nevezték ki, a kontinens legtöbb államába visszajáró vendég. Marokkóban már – a kormányzati program előtt – létrehozta saját smaragdfaültetvényeit, ami az első lépése nagyszabású elképzelésének, hogy zölddé varázsolja a Szaharát.

– A mintafarmok rendszerével ezeket az országokat olyan új lehetőségekkel támogatjuk, amelyek a népességrobbanás kezelésében is segítségre vannak. Ebből közben mi szintén profitálunk, hiszen ha kis mértékben is, de csökken a migrációs nyomás – folytatta a szakember. Rámutatott, hogy a rendszernek még egy óriási előnye van: pótolja az egyébként nagy hagyományú magyar mezőgazdasági tudást Afrikában. Emlékeztetett, hogy a rendszerváltással eldobtuk virágzó afrikai kapcsolatainkat. – A gödöllői Szent István Egyetemnek korábban volt afrikai tanszéke, szakemberei a világon mindenhol dolgoztak. Máig örömmel tapasztalom azt, hogy külföldön szinte a nyakamba ugranak, amikor megtudják, hogy a Szent István Egyetemen végeztem – idézte fel tapasztalatait. Steier József úgy vélte: a mintafarmok lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezeket bemutatóbázisként, oktatási központként használjuk, újjáépítsük ezeket a kapcsolatokat, amire építve további termékeket, technológiákat is kínálhatunk, labdába rúgva a régi gyarmattartó hatalmak mellett is.

– Marokkóban bevezettem egy magyar szabadalmat, az úgynevezett gyökéritatót. Ez ötvenszázalékos gravitációs vízveszteség-csökkentést eredményez, magyarán a fele víz elég az ültetvényeken. Ráadásul a gyökérzónában olyan hihetetlen fejlődést produkál, hogy nagyjából egy évvel korábban fordulnak termőre a növények, aminek nem kell ecsetelnem a gazdasági előnyeit – említett egy gyakorlati példát.

Az agrárszakember úgy tapasztalta, hogy az átlag afrikai nagyon örül minden segítő szándéknak és legfőképpen a munkalehetőségnek, az ­európaiban pedig a biztonságot, a tőkét látják, akár a sajátjuk ellenében is.

Zöld Szahara. Az elsivatagosodás ellen is elkél a segítség
Fotó: 123RF

Hozzátette: még abban a Marokkóban is elkél a segítség, ahol egyébként a Zöld Marokkó 2030 program részeként nagy ívű tervet dolgoztak ki a mezőgazdaság, az erdészet fejlesztésére, az elsivatagosodás megállítására. – A fejlesztéseket csak a piaci, nemzetközi marketingismeretekkel együtt szabad végrehajtani. Mondok egy konkrét példát! A Zöld Marokkó tervben óriási „melegházakat” építenek, több ezer hektáron, hogy még több paradicsommal, dinnyével árasszák el a nemzetközi piacokat. Igen ám, de ezeknek van egy természetes felvevőképességük, ezért egy idő után a túltermeléssel saját maguknak verik le az árakat – magyarázta. – Lehetne építeni arra, hogy Marokkóban szinte ismeretlen a gyorsfagyasztás, a tartósítás. Általános afrikai probléma, hogy hiányzik a logisztikai tudás: hogy az árut nemcsak megtermelni kell, de el is kell juttatni a ­piacra. A magyar szakmának ebben nagyon nagy tapasztalata van, jó eséllyel ajánlhatnánk magunkat, a mintafarmokra építve – sorolta a lehetőségeket Steier József.