Az agrárszakember úgy tapasztalta, hogy az átlag afrikai nagyon örül minden segítő szándéknak és legfőképpen a munkalehetőségnek, az európaiban pedig a biztonságot, a tőkét látják, akár a sajátjuk ellenében is.
Fotó: 123RF
Hozzátette: még abban a Marokkóban is elkél a segítség, ahol egyébként a Zöld Marokkó 2030 program részeként nagy ívű tervet dolgoztak ki a mezőgazdaság, az erdészet fejlesztésére, az elsivatagosodás megállítására. – A fejlesztéseket csak a piaci, nemzetközi marketingismeretekkel együtt szabad végrehajtani. Mondok egy konkrét példát! A Zöld Marokkó tervben óriási „melegházakat” építenek, több ezer hektáron, hogy még több paradicsommal, dinnyével árasszák el a nemzetközi piacokat. Igen ám, de ezeknek van egy természetes felvevőképességük, ezért egy idő után a túltermeléssel saját maguknak verik le az árakat – magyarázta. – Lehetne építeni arra, hogy Marokkóban szinte ismeretlen a gyorsfagyasztás, a tartósítás. Általános afrikai probléma, hogy hiányzik a logisztikai tudás: hogy az árut nemcsak megtermelni kell, de el is kell juttatni a piacra. A magyar szakmának ebben nagyon nagy tapasztalata van, jó eséllyel ajánlhatnánk magunkat, a mintafarmokra építve – sorolta a lehetőségeket Steier József.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!