Egy ember hajtotta végre a lövöldözést Hanauban, de sokan voltak olyanok, akik muníciót szolgáltattak, az AfD pedig biztosan közöttük van – nyilatkozta Lars Klingbeil, a német szociáldemokraták főtitkára, aki szerint a radikális jobboldali párt hozzájárult a mérgező társadalmi légkör kialakulásához. – Nyilvánvaló a közvetlen kapcsolat az AfD megerősödése és a szélsőjobboldali erőszak növekedése között – közölte a szintén szociáldemokrata Boris Pistorius, Alsó-Szászország tartományi belügyminisztere. Cem Özdemir, az ellenzéki Zöldek pártjának egykori társelnöke pedig úgy vélte: ideje volna elszigetelni az Alternatíva Németországnak pártot, amely szerinte a gyűlölet politikai szárnya.

Fotó: Reuters
Németországban nem először merül fel, hogy a 2013-ban alapított, az országos és tartományi szintű politikában is egyre sikeresebb – jelenleg 15 százalékos támogatottságot élvező – AfD-t az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (BfV) meg kellene figyelnie. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat tavaly már felügyelet alá helyezte a párt ifjúsági szervezetét és az AfD Der Flügel (A szárny) elnevezésű radikális platformját. Ennek vezetője, Björn Höcke az elmúlt években több megbotránkoztató kijelentést tett, többek között a szégyen emlékművének nevezte a berlini holokauszt-emlékművet.
Thomas Haldenwang, a BfV vezetője akkor azt mondta: a Der Flügel veszélyt jelent az ország szabad, demokratikus berendezkedésére. A szóban forgó politikai szervezetek alkotmányvédelmi ellenőrzése nyomán nemcsak nyilvánosan elérhető adatokat elemeznek, hanem hírszerzési munkamódszereket is alkalmazhatnak, amely egyes személyekre is kiterjedhet és személyes adatok rögzítésével, tárolásával is járhat. Ennek a megfigyelésnek a kiterjesztését követelik most német politikusok az AfD egészére vonatkozóan.
A 43 éves Tobias Rathjen szerda este először egy belvárosi vízipipabárban lövöldözött, majd két kilométerrel odébb megtámadott egy vegyesboltot, és egy autóra is tüzet nyitott. A kilenc halálos áldozat mind migrációs hátterű volt: három német, kettő török, egy-egy román, bolgár és bosnyák állampolgárságú volt, egyikük pedig német-afgán kettős állampolgársággal rendelkezett. Tobias Rathjen a vérengzés után hazatért, megölte édesanyját, majd magával is végzett.