Az a fájdalom, szenvedés és halál, ami eddig történt, csak a kezdet! – kongatta meg a vészharangot egy interjúban Michael Osterholm amerikai tudós, aki már a kezdetekben figyelmeztetett rá, hogy a járvány világméretűvé nőhet. A kutató úgy vélte, azzal kell számolni, hogy a kór még akár fél éven át is tombolhat, és 10-15-ször pusztítóbb lehet, mint egy átlagos influenzajárvány. A szakember szerint az óvintézkedések egy része is feleslegesnek tűnik, példaként említve, hogy a vírus valószínűleg az egyszerű levegővétellel fertőz a legjobban, így az általános maszkok és az olyasfajta jó tanácsok, hogy ne érjünk az arcunkhoz, nem érnek semmit. Borúlátó jóslatai után azért hozzátette: bár kemény csatára kell felkészülni, de előbb-utóbb ezen is túl leszünk, és annyi haszna legalább lesz a járványnak, hogy ellenállóbbá válhatunk a koronavírusokkal szemben.
„Egyelőre nem tudjuk megjósolni, hogy a Covid-19 halálozási arányát és az immunitást tekintve olyan lesz-e, mint az influenza. Elképzelhető, hogy idővel valóban gyengül majd, ahogyan kialakul az immunitás vele szemben” – írta le a derűlátó forgatókönyvet Guido Vanham. A neves belga víruskutató a fiának és unokáinak írt levélben elemezte a helyzetet, és látta el jó tanácsokkal a családot, amelyeket mindenki okulására a világhálón is közzétettek. A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, egyelőre ugyanannyi esély van arra is, hogy a vírus még fertőzőbbé válik, ellenálló képességet fejleszt ki az emberi szervezet antitestjeivel szemben, ebben az esetben pedig kezdődhet az elejéről a küzdelem egy új, pusztító járvánnyal.

Fotó: MTI/EPA/ANSA/Andrea Fasani
Angela Merkel német kancellár néhány napja azzal riogatott, hogy rossz esetben akár a társadalom hetven százaléka is megfertőződhet. Thomas Pietschmann, a Hannoveri Egyetem víruskutatója viszont úgy vélte, egyelőre nehéz megjósolni a vírus pályaívét, mert még mindig nem ismerjük eléggé a kórokozót. Reményre adhat okot a tavasz. – A vírusok stabilabbak alacsony hőmérsékleten. Hasonlóan, ahogy az étel is tovább marad tartós a hűtőben – magyarázta a szakember. Hozzátette, a levegő páratartalma is hatással lehet a terjedésre, száraz, hűvös téli napokon például a vírusokat hordozó cseppecskék tovább lebegnek. Ezek alapján pedig a bolygó északi féltekéjének eddigi időjárása éppen ideális volt a járványhoz.