– Elnök úrnak igaza van. Egyeseknek érdemes fertőtlenítőszert befecskendezniük maguknak, esetleg gargarizálhatnak is vele. Így nem terjesztenék a vírust, a hazugságokat és a gyűlöletet – reagált Donald Trump amerikai elnök szavaira Hu Csao-ming, a Kínai Kommunista Párt tisztviselője. Trump a múlt héten beszélt arról, hogy érdemes lehet fertőtlenítőszerrel gyógyítani a koronavírust; megjegyzésén megütközött a közvélemény. Az Egyesült Államok és Kína között dúló konfliktusban pedig ezt Peking sem hagyhatta szó nélkül. Hu Csao-ming Twitter-bejegyzése más szempontból is érdekes. Megjegyzi, hogy az Egyesült Államok akár Kínától is vásárolhatna fertőtlenítőszert, mivel az ázsiai ország annak legnagyobb exportőrévé vált. Mivel az amerikai gazdaságot különösen érzékenyen érintheti a koronavírus-járvány, a pártfunkcionárius szavaival bizonyára a kínai gazdaság stabilitására is célozhatott.
Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy központosított gazdaságának, valamint egyedülálló termelési kapacitásának köszönhetően Kína gyorsan reagált a járványra. A South China Morning Post elemzése szerint naponta 160 millió maszkot gyártottak le országosan, a Tienjancsa kínai üzleti adatbázisban pedig mintegy kilencezer olyan új kínai üzemet regisztráltak, ahol elkezdődött idén a felszerelések gyártása. A fertőtlenítőszerek területén pedig több mint duplájára nőtt az export: hivatalos kínai statisztikák szerint tavaly márciusban 4800 tonnát adtak el külföldre, a koronavírus-járvány következtében idén márciusban ez 10 300 tonnára ugrott.– Attól, hogy egyes iparágak profitálnak a járványból, a kínai gazdaság még nincs túl a megpróbáltatásokon – mondták a berlini Merics kutatóintézet online szakmai konferenciáján elemzők.
A nyugati kutatók borús képet festettek a helyzetről. Az első negyedévben a hivatalos statisztikák szerint is 6,8 százalékkal esett vissza a kínai gazdaság, a konferencián megszólalók szerint ennél jóval nagyobb is lehet a baj. – A kínai gyártási kapacitás több mint kilencven százalékkal visszaállt, a termelésoldalon tehát nincs gond – fogalmazott Alicia García-Herrero, a brüsszeli Bruegel intézet kutatója. Elmondta: a probléma a fogyasztással van, ami a járvány miatt a világgazdaságban és Kínában is visszaesett. – Pekingnek pénzt kell a zsebekbe raknia, hogy egyensúlyba hozza a keresletet és a kínálatot – mondta García-Herrero, hozzátéve, hogy ez csak munkahelyteremtéssel lehetséges. Szerinte a lezárások miatt negyvenmillió, úgynevezett migráló munkavállaló került az utcára, s ez a szám messze nem fedi le a munka nélkül maradtak teljes körét.
