Utcára szólította a radikálisokat a politikával szembeni düh

Futótűzként terjednek a járványügyi korlátozó intézkedésekkel szemben fellépő, részben radikális nézetek. A hétvégén Európa több városában is tüntettek, az új politikai eszmékről azonban nem indult társadalmi vita.

Police officers wearing protective face masks detain a demonstrator during a protest against the government's restrictions following the coronavirus disease (COVID-19) outbreak, in front of Reichstag, in Berlin, Germany May 16, Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

Bár Európa ideológiai körképe már az elmúlt évtizedben meglehetősen kaotikussá vált, a koronavírus-járvány és az azt követő korlátozó intézkedések, illetve az ezek miatt indult tiltakozások végképp összemosták az egyes értékrendek közötti határvonalakat. A kontinens több országában is a politikai paletta teljes spektrumáról, a szélsőbaloldaltól a radikális jobboldalig vonultak utcára emberek, kiegészülve összeesküvés-hívőkkel, vagy éppen oltásellenes aktivistákkal. Szombaton a megszokottá vált felvonulásukat tartották az aktivisták több német nagyvárosban. A korlátozó intézkedések ellen tiltakozók színes összetétele a helyi sajtó érdeklődését is felkeltette. Az osnabrücki egyetemen kutatócsoportot hoztak létre a korlátozások ellen tüntetők vizsgálatára, a projektet vezető Julia Becker szociológus elmondta: az egymással esetenként ellenséges ideológiai csoportokat a politikával szembeni düh egyesíti.

– Közös bennük, hogy túlságosan erősnek érzik a korlátozásokat – fogalmazott, közösségeikben pedig gyorsan terjednek a hajmeresztő tévhitek. Egyesek szerint például a koronavírus elleni védekezést támogató Bill Gates egészségügyi diktatúra kialakítására törekszik, mások szerint Angela Merkel kancellár „gyíklények” irányítása alatt tevékenykedik. A német közösségi médiában a maszk nélkül és a fizikai távolságtartásra fittyet hányó tüntetőket csak „covidiótáknak” emlegetik.

Rendőrök és tüntetők a Reichstag épülete előtt Berlinben
Fotó: REUTERS/Fabrizio Bensch

Eltérő mintázatot mutatnak Spanyolország fővárosában utcára vonuló tüntetők is. Madridban továbbra sem enyhít a kormány a járványügyi korlátozásokon, az egyre nagyobb tömegeket megmozgató demonstrációk miatt a csendőrség arra figyelmeztet: a tüntetések hosszú távon megbéníthatják az ország működését. A kormányügynökség szerint a radikálisok a város kritikus infrastruktúrája elleni támadásokat terveznek, s ezzel együtt veszélyesen növekszik a szeparatista szervezetek befolyása a tüntetések szervezésében.

Eldurvultak a tüntetések Lengyelország fővárosában, Varsóban is. A hétvégén a rendőrség egy nem bejelentett demonstrációt könnygázzal oszlatott fel, az esetet éles politikai vita követi. Az Európa fekete bárányaként beállított lengyel kormány intézkedései ellen üzletemberek, étterem-tulajdonosok tüntettek, a megmozdulásnak azonban az ellenzék akciója pártpolitikai színezetet adott. Részt vettek rajta ugyanis az ellenzéki Polgári Platform politikusai is, a liberális párt egyik szenátorát, Jacek Buryt pedig előállította a rendőrség. Bury próbált ügyet csinálni az esetből, elmondása szerint egy tüntetőt védett, amikor a rendőrség bántalmazta őt. A varsói rendőrség szerint azonban azért kellett fellépniük, mert a tüntetők megtámadták őket, Burynak pedig semmilyen sérülése sincs.

Tiltakozókat tartóztattak le Nagy-Britanniában is. Bilincsben vitték el az egykori munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn testvérét is, aki szerint az egész járvány csak „hazugság és agymosás”.

Bár Európában még nem indult el a széleskörű vita az új politikai eszmék megerősödéséről, az egyre türelmetlenebb Egyesült Államokban már központi téma a jelenség. A The Nation hetilap a cikkében például a korlátozó intézkedések feloldását sürgető felelőtlen hangok megerősödéséért a sajtót vonja felelősségre. A szerző megállapítja a Politico és a The New York Times cikkeit elemezve, hogy a média hozzájárul a szakmai elvek mentén hozott biztonsági intézkedések elleni tiltakozások terjedéséhez, s ezzel egy új, felelőtlen politikai mozgalmat indít útjára.

Külső piacról kell tőkét bevonnia az uniónak

– Május második felében hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) a járvány miatt szükségessé vált, uniós hitelfelvételről szóló konkrét javaslatát – közölte a Magyar Nemzettel a Pénzügyminisztérium. Azt követően fordultunk a kormányhoz, hogy Zupkó Gábor, az EB magyarországi képviseletének vezetője egy interjúban elmondta: a járvány miatt külső piacról kell tőkét bevonnia az Európai Uniónak, az ügyben a tagállamok vezetői is egyeztettek. A Pénzügyminisztérium azonban semmi konkrétumot nem tudott mondani, mint fogalmaztak, egyebek mellett a helyreállítási alap mérete és működésének időhorizontja is kérdéses. (BV)