Távoliak az álláspontok az uniós mentőalap ügyében

Nem csak a visegrádi országok elégedetlenek a déli tagállamok igényeire szabott uniós helyreállítási tervvel: most a britekkel szoros gazdasági kapcsolatban álló tagállamok jelezték, hogy a brexittel is tudatosabban kellene tervezni a pénzek elosztásakor. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a jövő heti EU-csúcson biztosan nem lesz megállapodás az újjáépítési programról.

Egy héttel az állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt sincs egyetértés az Európai Bizottság rekordösszegű, 750 milliárd eurós helyreállítási alapjáról – erről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszélt az uniós parlamentben. Hozzátette: a mély politikai törésvonalak miatt jövő héten aligha lehet megállapodásra számítani, így inkább arra készül, hogy iránymutatásokat ad a tagállamoknak a vitás területeken.

Mivel Európa-szerte soha nem látott gazdasági károkat okozott a járvány, és idén csak az eurózónában közel kilencszázalékos zsugorodással számolnak, Brüsszel nemrég egy 750 milliárd eurós helyreállítási alapra tett javaslatot, amelyhez az uniós bizottság – az integráció történetében először – a piacokról venne fel hitelt. Az alap illeszkedne a járvány miatt átdolgozott többéves keretköltségvetésbe, miközben a 750 milliárdos összeg 500 milliárdnyi vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.

Magyarországnak az ismertetett számok szerint az alapból 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a visegrádi országok vezetőivel egyeztetett az ügyben képviselendő közös álláspontról, és azzal kapcsolatban „morális problémaként” említette, hogy az alapból a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek. – Nem akarunk elvenni semmit a déli országoktól, de az lehetetlen, hogy a nálunk gazdagabbak több támogatást kapjanak – tette hozzá, utalva arra, hogy a járvány által leginkább sújtott déli tagországok lennének a fő kedvezettek.

Nem csak a visegrádi országoknak vannak fenntartásaik a közös hitelfelvétellel, illetve a gigászi összeg elosztásának feltételeivel kapcsolatban: a közelmúltban Ausztria, Svédország és Hollandia is kritikát fogalmazott meg. A déliek eladósodottságát amúgy is ferde szemmel néző, fukarnak becézett államok mellett a héten más tagországok is bírálatokat fogalmazott meg. Jelezték:

a pandémia mellett a megállapodás nélküli brexit feltételezett költségeivel is tervezni kellene.

Elsősorban a szigetországgal szoros kereskedelmi kapcsolatban álló tagállamok, így Belgium és Írország nyomatékosították, hogy amennyiben az EU-nak nem sikerül szabadkereskedelmi alkut kidolgoznia Londonnal, a britek pedig tényleg felállnak a tárgyalóasztaltól, a tervezettnél is nagyobb gazdasági visszaesés jöhet. Márpedig a brexittárgyalások nem haladnak jól, ezért jövő hétfőn magasabb szinten, Boris Johnson brit miniszterelnök és az EU-s intézmények vezetőinek részvételével tartanak videókonferenciát. A helyzet összetettségét jól érzékelteti, hogy a koronavírus berobbanása előtt még a britek távozásával kieső eurómilliárdok jelentették az uniós pénzekről való megállapodás egyik fő akadályát, míg a mostani válságidőszakban a brexit lényegében mellékes szempontként szerepel.

[embed]https://twitter.com/BarendLeyts/status/1271128545138532360[/embed]

– Nem könnyű a feladat, hogy az évek alatt kidolgozott feltételeket a mostani, szükséges változtatásokkal hozzuk összhangba – összegezte a helyzetet nemrég Zdravko Marić horvát pénzügyminiszter, aki a héten az Európai Tanács égisze alatt tárgyalt a kollégáival. Az online egyeztetésen Magyarországot Varga Mihály képviselte. A tárcavezető szerint a brüsszeli keretköltségvetés terve indokolatlanul nagy kohéziós forrásvesztéssel járna hazánknak, míg a helyreállítási terv maga is inkább a strukturális és pénzügyi problémákkal küzdő déli államok igényeire szabott elképzelés.