Megerősödött Wilders bevándorlásellenes pártja

Megnőtt a bevándorlásellenes pártok támogatottsága Hollandiában, ahol jövő márciusban rendeznek parlamenti választásokat. Megerősödésük annak lehet a jele, hogy a társadalom multikulturális jellegével nincs mindenki megelégedve.

A lakosság egyre nagyobb arányát képezik az afrikaiak is Fotó: Romy Arroyo Fernandez Forrás: Europress/AFP

Újra Hollandia második legerősebb pártjává vált a radikális jobboldali Szabadságpárt, legalábbis a napokban közzétett friss felmérések szerint, amelyek arról tanúskodnak: a Geert Wilders vezette ellenzéki alakulat a szavazatok 18 százalékát szerezheti meg a jövő márciusban esedékes parlamenti választásokon. A nyíltan bevándorlásellenes pártok most már a lakosság harminc százalékának a támogatását élvezik, hiszen a Fórum a Demokráciáért nevű euroszkeptikus, konzervatív pártra a szavazók 12 százaléka voksolna.

Mindez azt is jelentheti, hogy a hollandok egyre nagyobb aránya elégedetlen a Mark Rutte vezette liberális hágai kormány migrációs politikájával, de növelhette az aggodalmakat a holland statisztikai és demográfiai intézet nemrég közzétett jelentése, miszerint a 17 millió lakosú Benelux-államban az évszázad derekára 30 és 40 százalék közé emelkedhet a bevándorló hátterű embereknek az aránya – azoké, akiknek legalább egyik szülője külföldön látta meg a napvilágot. Ez az arány jelenleg 24 százalék.

A tanulmány szerint a társadalom is egyre inkább sokszínűvé válik: míg jelenleg a migrá­ciós háttérrel rendelkezők hatvan százaléka származik nyugat-európai országból, egykori holland gyarmatról (Indonézia, Suriname, az egykori Holland Antillák) vagy a hagyományos küldőországokból (Marokkó, Törökország), a közeljövőben jelentősen megnő a Közel-Keletről, Afrikából, Latin-Amerikából, Ázsiából és Kelet-Európából érkezők aránya.

A lakosság egyre nagyobb arányát képezik az afrikaiak is
Fotó: Europress/AFP

Hugo de Jonge kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes azt mondta, parlamenti vitát kellene tartani a „fenntartható bevándorlással” kapcsolatban, mert a bevándorlás mértéke túlterheli a társadalom tűrőképességét. – A jövőben biztosan rosszabbra fordul a helyzet: a szíriai válság nem látszik megoldódni, és Afrika demográfiai folyamatai is aggodalomra adnak okot. Állítom, hogy a bevándorlási válságból még semmit sem láttunk. Nekem emiatt is felfoghatatlan, hogy az európai elit miért törekszik még mindig arra, hogy jó színben tüntesse fel a multikulturalizmust – mondta a lapunknak adott korábbi interjúban Geert Wilders. A fent említett kutatás vezetője, Joop de Beer pedig úgy véli: végső soron politikai kérdésről van szó, hogy milyen társadalomban akarnak élni.

A számok már csak azért is aggasztók, mert a statisztikák arról árulkodnak: nem megy könnyen a beilleszkedés. A holland sajtó áprilisban számolt be arról, hogy az előző évhez képest tavaly négyezerről ötezerre nőtt a menedékkérők által elkövetett bűncselekmények száma – elsősorban bolti lopásokról, zsebtolvajlásról van szó, de a gyilkossági kísérletek száma is negyedével nőtt, összesen harminc esetre. A De Telegraaf napilap szerint a gyanúsítottak hatvan százaléka a Hollandia által biztonságosnak minősített országokból származik.

A bevándorlók által elkövetett bűncselekmények eltussolása vezetett egyébként tavaly Mark Harbers migrációs ügyi államtitkár lemondásához: a politikus hivatala a bevándorlók által elkövetett gyilkosságokat és nemi erőszakot az „egyéb” kategóriába sorolta, miközben a bolti lopás például külön besorolást kapott. Mark Rutte miniszterelnök akkor sajnálatának adott hangot Harbers lemondása miatt, mondván: „a kormány egy tehetséges és elkötelezett liberális politikusnak kell, hogy búcsút intsen”.

Elhallgatott bűncselekmények

Éppen a De Telegraaf volt az a lap, amely 2017-ben hiába kérte a rendőrséget a menedékkérők által elkövetett bűncselekmények nyilvánosságra hozatalától. A rendőrség először letagadta az adatok létezését, majd nyomozási érdekekre hivatkozva tagadták meg a statisztikák nyilvánosságra hozatalát. Az újságnak végül politikai nyomásgyakorlás és hosszú jogi huzavona árán sikerült megszereznie az adatokat, amelyek alátámasztották az aggályokat: a külföldiek által elkövetett bűncselekmények nagy részét biztonságos országokból származó menedékkérők hajtották végre, ráadásul sokukat meg sem büntették. Hollandiában egyébként a migrációs hullám tetőzése idején, 2015-ben 44 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ez a szám 2018-ra húszezerre csökkent.