Újra Hollandia második legerősebb pártjává vált a radikális jobboldali Szabadságpárt, legalábbis a napokban közzétett friss felmérések szerint, amelyek arról tanúskodnak: a Geert Wilders vezette ellenzéki alakulat a szavazatok 18 százalékát szerezheti meg a jövő márciusban esedékes parlamenti választásokon. A nyíltan bevándorlásellenes pártok most már a lakosság harminc százalékának a támogatását élvezik, hiszen a Fórum a Demokráciáért nevű euroszkeptikus, konzervatív pártra a szavazók 12 százaléka voksolna.
Mindez azt is jelentheti, hogy a hollandok egyre nagyobb aránya elégedetlen a Mark Rutte vezette liberális hágai kormány migrációs politikájával, de növelhette az aggodalmakat a holland statisztikai és demográfiai intézet nemrég közzétett jelentése, miszerint a 17 millió lakosú Benelux-államban az évszázad derekára 30 és 40 százalék közé emelkedhet a bevándorló hátterű embereknek az aránya – azoké, akiknek legalább egyik szülője külföldön látta meg a napvilágot. Ez az arány jelenleg 24 százalék.
A tanulmány szerint a társadalom is egyre inkább sokszínűvé válik: míg jelenleg a migrációs háttérrel rendelkezők hatvan százaléka származik nyugat-európai országból, egykori holland gyarmatról (Indonézia, Suriname, az egykori Holland Antillák) vagy a hagyományos küldőországokból (Marokkó, Törökország), a közeljövőben jelentősen megnő a Közel-Keletről, Afrikából, Latin-Amerikából, Ázsiából és Kelet-Európából érkezők aránya.

Fotó: Europress/AFP
Hugo de Jonge kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes azt mondta, parlamenti vitát kellene tartani a „fenntartható bevándorlással” kapcsolatban, mert a bevándorlás mértéke túlterheli a társadalom tűrőképességét. – A jövőben biztosan rosszabbra fordul a helyzet: a szíriai válság nem látszik megoldódni, és Afrika demográfiai folyamatai is aggodalomra adnak okot. Állítom, hogy a bevándorlási válságból még semmit sem láttunk. Nekem emiatt is felfoghatatlan, hogy az európai elit miért törekszik még mindig arra, hogy jó színben tüntesse fel a multikulturalizmust – mondta a lapunknak adott korábbi interjúban Geert Wilders. A fent említett kutatás vezetője, Joop de Beer pedig úgy véli: végső soron politikai kérdésről van szó, hogy milyen társadalomban akarnak élni.