Szegényes a belgák tudása a gyarmatosításról

A belgák fele szerint több jót tettek Kongó gyarmatosításával, mint rosszat – derült ki egy frissen nyilvánosságra hozott, ám még az európai rasszizmusellenes tüntetések előtt készített felmérésből.

Brüsszel, 2020. június 11. Munkások takarítják II. Lipót belga királynak az elõzõ napon összefirkált lovasszobrát Brüsszelben 2020. június 11-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco

Az amerikai George Floyd meggyilkolása továbbra is érezteti hatását az európai közbeszédben, kontinensünkön nem csitul a rasszizmusvita. A belga sajtóban vasárnap nagy visszhangot kapott az ország gyarmatosító múltjával kapcsolatosan egy még márciusban – tehát jóval a tüntetések előtt – készített felmérés, amelynek eredményeit csak most hozták nyilvánosságra. Mint kiderült, a megkérdezettek fele egyenesen úgy véli, hogy Belgium több jót tett Kongó gyarmatosításával, mint rosszat.

A közép-afrikai ország 1885-től II. Lipót belga király magángyarmata volt, majd 1908-ban a Kongói Szabadállamból (1885–1908) lett Belga Kongó (1908–1960). A Kongói Szabadállam évtizedeiben mintegy tizenötmillió afrikai veszítette életét a kizsákmányolás és kényszermunka következtében. Az Antwerpeni Egyetem kutatása szerint noha a belgák háromnegyede már kész lenne bocsánatot kérni a történtek miatt, valójában csekély a tudásuk a gyarmatosításról: a felmérés egy húszpontos történelmi kvízt is tartalmazott, itt a résztvevők átlagosan mindössze 7,5 pontot értek el. Csupán egyharmaduk ért el tíznél több pontot, amit az egyetem kutatói „óriási kudarcként” írtak le.

Munkások takarítják II. Lipót belga király összefirkált lovasszobrát Brüsszelben
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco

– Úgy tűnik, a belgák nem értik a kapcsolatot a Kongói Szabadállam és Belga Kongó történelme között. Míg II. Lipót tettei negatív érzéseket váltanak ki belőlük, Belga Kongóval kapcsolatosan már azt érzik: „Jó dolgokat is vittünk oda” – magyarázta a Het Laatste Nieuws flamand lapnak Zeger Verleye kutató-politológus. Elmondása szerint a felmérés arra is rávilágított, hogy Belgiumban a többség a gyarmatosításra emlékeztető szobrokat, emlékeket inkább múzeumokban tudná, azzal viszont nem értenek egyet, hogy az utcaneveket a múltra való tekintettel megváltoztassák. Lapunk is írt róla korábban: Brüsszel Etterbeek nevű kerületében a gyarmatosításhoz kapcsolható tizenegy utcanévtábla mellé egyfajta alternatívaként helyezték oda feministák neveit. Az akciót eredetileg idén nőnapra tervezték, de az a vírushelyzet miatt elmaradt, majd a rasszizmusellenes tüntetéshullám ismét jó alkalmat adott a kezdeményezés megvalósítására.

Szintén emlékezetes, hogy június végén Fülöp belga király a Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenedésének hatvanadik évfordulóján levélben kért bocsánatot a Kongói Szabadállam és Belga Kongó léte alatt történt brutalitásért és megaláztatásért. Jelenleg a belga szövetségi parlamentben is működik egy különbizottság, amely a gyarmati múltat és annak máig ható következményeit vizsgálja.