Szegényes a belgák tudása a gyarmatosításról

A belgák fele szerint több jót tettek Kongó gyarmatosításával, mint rosszat – derült ki egy frissen nyilvánosságra hozott, ám még az európai rasszizmusellenes tüntetések előtt készített felmérésből.

Brüsszel, 2020. június 11. Munkások takarítják II. Lipót belga királynak az elõzõ napon összefirkált lovasszobrát Brüsszelben 2020. június 11-én. Talapzatát rasszizmusellenes feliratokkal látták el, amelyek legtöbbje az egykori uralkodó magánterületének számító kongói gyarmaton elkövetett kegyetlenségekre emlékeztetnek, illetve bocsánatkérést követelnek a kizsákmányolt ország lakosságától. MTI/AP/Francisco Seco Fotó: Francisco Seco

Szintén emlékezetes, hogy június végén Fülöp belga király a Kongói Demokratikus Köztársaság függetlenedésének hatvanadik évfordulóján levélben kért bocsánatot a Kongói Szabadállam és Belga Kongó léte alatt történt brutalitásért és megaláztatásért. Jelenleg a belga szövetségi parlamentben is működik egy különbizottság, amely a gyarmati múltat és annak máig ható következményeit vizsgálja.