Diplomácia vírus idején: „Kiéleződtek a nemzetközi konfliktusok”

Gálik Zoltán szakértő szerint járvány felgyorsíthatja az új világrend kialakulását.

Szijjártó Péter üdvözli Gabi Askenazi izraeli külügyminisztert az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Berlinben 2020. augusztus 27-én Fotó: KKM/Borsos Mátyás Forrás: MTI

„Nekünk Magyarország az első” – fogalmazta meg a magyar külpolitika jelmondatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a misszióvezetők szerdai éves értekezletén. „America first” – csenghet a fülünkbe Donald Trump amerikai elnök 2016-os kampányszlogenje. A nemzeti érdekeket legelőre helyező diplomácia nem új a nap alatt, de most fontosabb, mint valaha. – Példátlan, talán évszázadok óta nem látott válságot okozott a koronavírus-járvány, amelynek társadalmi, gazdasági következményei ma még kiszámíthatatlanok. A válság szimmetrikus jellegű, hiszen minden ország súlyos veszteségeket szenvedett el: ugyanúgy sújtotta az erős német vagy brit gazdaságot, mint a világ többi részét – mutatott rá a pandémia nemzetközi hatásaira Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a válságos helyzetben megmutatkozott az uniós tagállami szolidaritás, de mindenhol felértékelődött a nemzeti érdekeket előre soroló és hangsúlyozó külpolitika.

Vajon a szolidaritás volt és lesz erősebb a szövetségesek között? Vagy a járvány leleplezte az együttműködés törékenységét, mikor a tárcavezető szavaival élve, olykor „épp csak átvitt értelemben ment vérre menő harc az egészségügyi eszközökért”? – Magyarország az Európai Unió tagjaként, külpolitikai mozgásterét növelve tud fellépni a világszínpadon, miközben az önálló külpolitika továbbra is a nemzeti érdekérvényesítés legfontosabb eszköze maradt.

Már a járványt megelőző években kiélezettebbek lettek a nemzetközi konfliktusok, feszültebbé váltak a nemzetközi kapcsolatok, átalakulóban van a hatalmi rendszer, ami a szövetségesek külpolitikai magatartását is befolyásolja.

Gálik Zoltán szerint még korai lenne megítélni, hogy túl vagyunk-e már a nagy fordulóponton, amely egy új, az amerikai hegemóniát megkérdőjelező világrendet jelent. – A tendencia egyértelmű: Kína világpolitikai befolyása és gazdasági erőforrásai egyre jelentősebbek, a járvány pedig felgyorsíthatja az átalakulási folyamatokat – latolgatta. Az Egyesült Államok az elmúlt években egyre erőteljesebben elfordult a II. világháború után általa kialakított multilaterális nemzetközi intézményrendszerből, kereskedelmi háborúba kezdett Kínával és Európával.

– Magyarország egy új nemzetközi térben találta magát, ahol a nagyhatalmi harcok egyértelműen felerősödtek, és ahol külpolitikánk új kihívásokkal, és erős bírálatokkal találta szembe magát, amelyek közepette maximálisan érvényesítenünk kell saját érdekeinket

- értékelte a keleti piacért, a kínai beruházásokért folytatott versenyfutást.

És hogy ebben milyen esélyekkel indul a tízmilliós Magyarország a nagyokkal szemben? – Az egységes piac tagjai vagyunk az Európai Unióban, a közös kereskedelmi politika, a közös kapcsolatrendszer egyrészt lehetőség, másrészt korlátokat jelent abban, hogy meddig terjeszkedhetünk – festette le a mozgásterünket a nemzetközi kapcsolatok szakértője. Értékelése szerint az önálló útkeresés, például a meghirdetett keleti nyitás politikája növeli külpolitikai mozgásterünket, és komoly lehetőséget tartogat, példaként említve, hogy azért is ádáz küzdelem zajlik, hogy a közép-európai régió központjaként ki tudja magát vonzóvá tenni a kínaiak előtt.

A béke reménye

Az Európai Uniónak be kell fejezni az Izrael-ellenes, egyoldalú politikát, és a partnerségre kell helyeznie a hangsúlyt – figyelmeztetett tegnap Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek informális berlini találkozóján. A külgazdasági és külügyminiszter sürgette, hogy újra össze kell hívni az EU–Izrael Társulási Tanácsot, ami nyolc éve nem ülésezett. Emellett rámutatott, hogy az uniónak haladéktalanul be kell fejeznie az Izrael belső biztonságát veszélyeztető civil szervezetek pénzügyi támogatását.

Szijjártó Péter üdvözli Gabi Askenazi izraeli külügyminisztert az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján Berlinben 2020. augusztus 27-én
Fotó: MTI

– A megállapodás azt a reményt táplálhatja mindenkiben, hogy a Közel-Keleten egyszer valóban eljön a béke korszaka – bizakodott a Facebook-oldalán közölt bejegyzésében a tárcavezető annak kapcsán, hogy az Egyesült Arab Emírségek harmadik arab országként nemrégiben felvette a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Szijjártó telefonon egyeztetett Abdalláh bin Zajid Al Nahajan sejk külügyminiszterrel, aki személyesen is sokat tett a megállapodás megszületéséért. A magyar diplomácia vezetője egyúttal biztosította kollégáját arról, hogy Magyarország támogatni fogja az emírségek megválasztását az ENSZ Biztonsági Tanácsába és a világszervezet Emberi Jogi Tanácsába is. Az ENSZ BT-be – ahol gyakori téma a palesztinkérdés – az öt állandó tag mellé választanak a közgyűlésen rotációs alapon két évre további tízet, földrajzi alapon elosztva a helyeket. Az Egyesült Arab Emírségek utoljára 1986-87-ben töltötte be a tisztséget. Az Emberi Jogi Tanács 47 tagú, a megválasztott országok mandátuma három évre szól.