„Nekünk Magyarország az első” – fogalmazta meg a magyar külpolitika jelmondatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a misszióvezetők szerdai éves értekezletén. „America first” – csenghet a fülünkbe Donald Trump amerikai elnök 2016-os kampányszlogenje. A nemzeti érdekeket legelőre helyező diplomácia nem új a nap alatt, de most fontosabb, mint valaha. – Példátlan, talán évszázadok óta nem látott válságot okozott a koronavírus-járvány, amelynek társadalmi, gazdasági következményei ma még kiszámíthatatlanok. A válság szimmetrikus jellegű, hiszen minden ország súlyos veszteségeket szenvedett el: ugyanúgy sújtotta az erős német vagy brit gazdaságot, mint a világ többi részét – mutatott rá a pandémia nemzetközi hatásaira Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a válságos helyzetben megmutatkozott az uniós tagállami szolidaritás, de mindenhol felértékelődött a nemzeti érdekeket előre soroló és hangsúlyozó külpolitika.
Vajon a szolidaritás volt és lesz erősebb a szövetségesek között? Vagy a járvány leleplezte az együttműködés törékenységét, mikor a tárcavezető szavaival élve, olykor „épp csak átvitt értelemben ment vérre menő harc az egészségügyi eszközökért”? – Magyarország az Európai Unió tagjaként, külpolitikai mozgásterét növelve tud fellépni a világszínpadon, miközben az önálló külpolitika továbbra is a nemzeti érdekérvényesítés legfontosabb eszköze maradt.
Már a járványt megelőző években kiélezettebbek lettek a nemzetközi konfliktusok, feszültebbé váltak a nemzetközi kapcsolatok, átalakulóban van a hatalmi rendszer, ami a szövetségesek külpolitikai magatartását is befolyásolja.
Gálik Zoltán szerint még korai lenne megítélni, hogy túl vagyunk-e már a nagy fordulóponton, amely egy új, az amerikai hegemóniát megkérdőjelező világrendet jelent. – A tendencia egyértelmű: Kína világpolitikai befolyása és gazdasági erőforrásai egyre jelentősebbek, a járvány pedig felgyorsíthatja az átalakulási folyamatokat – latolgatta. Az Egyesült Államok az elmúlt években egyre erőteljesebben elfordult a II. világháború után általa kialakított multilaterális nemzetközi intézményrendszerből, kereskedelmi háborúba kezdett Kínával és Európával.
– Magyarország egy új nemzetközi térben találta magát, ahol a nagyhatalmi harcok egyértelműen felerősödtek, és ahol külpolitikánk új kihívásokkal, és erős bírálatokkal találta szembe magát, amelyek közepette maximálisan érvényesítenünk kell saját érdekeinket
- értékelte a keleti piacért, a kínai beruházásokért folytatott versenyfutást.
