Joe Bidennek a szellemi frissességét is bizonygatnia kell az elnökjelölti vitán

A gyerekkora óta dadogással küzdő demokrata elnökjelölt elmeállapota a kampány kezdetétől fogva forró téma, emlékezetes, hogy az azóta visszalépett Michael Bloomberg New York-i milliárdos is azért szállt be tavaly a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelembe, mert érvelése szerint Joe Biden nincs kellő szellemi és fizikai állapotban az elnöki pozíció megszerzéséhez. Bidennek márpedig ma, az elnökjelöltek első televíziós vitáján bizonyítania kell rátermettségét, máskülönben szavazópolgárok milliói előtt maradhat alul Donald Trumppal szemben.

Berlin, 2019. június 4. Joe Biden volt amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns beszél a New Hampshire állambeli Berlinben tartott kampányrendezvényén 2019. június 4-én. Biden ismertette klímavédelmi tervét, amelynek egyik elemeként eltörölné Donald Trump amerikai elnök vállalati adókedvezményeit, hogy az Egyesült Államok ebbõl finanszírozhassa a teljességgel megújuló energiát és 2050-re elérje a nulla nettó üvegházgáz-kibocsátást. Az Egyesült Államokban 2020-ban rendezik a következõ elnökválasztást. MTI/EPA/C. J. Gunther Fotó: C. J. Gunther

Egy Donald Trump megbízhatóságát, illetve elnöki alkalmasságát alapjaiban megkérdőjelező címlapsztorival állt elő tegnap a The New York Times, amelyben az amerikai liberális napilap nem kevesebbet állít, mint hogy az amerikai elnök a hivatalba lépése előtti tizenöt évből tízben nem fizetett személyi jövedelemadót a szövetségi kasszába, folyamatos veszteségekkel indokolva az adóelkerülést. A lap a birtokába került dokumentumokra hivatkozva azt írja, az elnök egy rendkívül kényes pénzügyi helyzetben vágott neki az újraválasztási küzdelemnek, vállalkozásai ugyanis – a közhiedelemmel ellentétben – évek óta veszteséget termelnek, a közeljövőben pedig több száz millió dollárnyi olyan hitel válik esedékessé, amiért az elnök a személyes vagyonával vállalt garanciát.

Élőben csap össze Trump és Biden

Az amerikai elnök szinte azonnal reagált a cikkre, teljes mértékben hamisnak nevezve az abban felsorolt vádakat, a szinte alig titkolva Joe Biden demokrata elnökjelölt győzelmében bízó liberális napilap Trumpot hiteltelenítő – a fősodrú média által azonnal felkapott – cikkének időzítése azonban aligha véletlen. Ma kerül sor a Republikánus és a Demokrata párt elnökjelöltjeinek első televíziós vitájára, amelyen Donald Trump és Joe Biden először csap össze nyilvánosan több millió néző előtt.

Az effajta vitáknak márpedig rendkívül nagy a tétje, kérdés ugyanis, hogy a két résztvevő vajon képes lesz-e politikai üzeneteiket hatékonyan kommunikálni a választók felé

– magyarázta Mitchell S. McKinney, a Missouri Egyetem Kommunikáció Tanszékének professzora azon a videókonferencián, amelyre a washingtoni külügyminisztériumon keresztül a Magyar Nemzet is meghívást kapott. Az elnöki vitákat az 1980-as évek óta tanulmányozó, a téma nemzetközi szakértőjeként számon tartott professzor emlékeztetett: 2016-ban Donald Trump és Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt első televíziós vitája országos nézettségi rekordot döntött, szópárbajuk 84 millió nézőt vonzott a televíziók elé. McKinney egyébként kutatásaira hivatkozva cáfolja azokat a nézeteket, amelyek szerint az 1960-tól kezdődően intézményesült, John F. Kennedy és Richard Nixon televíziós szópárbajával útnak induló elnökjelölti vitáknak ne lenne komoly befolyása az elnökválasztás eredményére, illetve a választók véleményére. – Épp ellenkezőleg – érvelt a professzor, emlékeztetve arra, hogy

Trump és Clinton 2016-os vitája is komoly attitűdváltozást eredményezett az állampolgárokban, különösképpen a billegő államokban.

A demokraták is aggódnak „Álmos Joe” szereplése miatt

Politikai elemzők azokat az államokat nevezik billegőnek, amelyekben a felmérések szerint csupán egy számjegyű különbség van az elnökjelöltek között, az tehát előre megjósolhatatlan, melyik aspiráns szerez majd több elektori szavazatot a november 3-i választásokon. McKinney arra is felhívta a figyelmet, hogy már maga a vita megtartásának ténye is hónapok óta foglalkoztatja az amerikai közvéleményt – maga Donald Trump például számos alkalommal érvelt nyilvánosan amellett, hogy Joe Biden gyakorlatilag nincs olyan szellemi állapotban, hogy képes legyen részt venni egy effajta szópárbajon.

Joe Biden kommunikációs képességeit pedig nem csak legfőbb riválisa kérdőjelezte meg.

Emlékezetes, hogy a demokrata elnökjelöltségért szintén ringbe szálló, ám idén tavasszal Biden javára meghátráló Michael Bloomberg elmondása szerint többek között azért lépett be a versenybe, mert úgy gondolja, Biden nincs kellő szellemi és fizikai állapotban az elnöki pozíció megszerzéséhez.

Biden elmeállapota és szellemi frissessége szinte a kampány kezdetétől fogva forró téma. A Trump által „Álmos Joe”-ként emlegetett demokrata politikus az elmúlt hónapokban többször is kellemetlen helyzetbe hozta magát nyilvános megszólalásaival:

kiderült például, hogy a gyerekkora óta dadogással küzdő 77 éves politikus még egy egyszerű interjúhoz is súgógépet használ vagy pedig bemagolja szövegeit.

Párttársai is féltik Trumptól

A liberális elit – a mainstream médiával karöltve – ugyanakkor a kezdetektől fogva igyekszik elbagatellizálni Biden zavarodott és gyakran összefüggéstelen beszédstílusát, úgy beállítva a helyzetet, mintha csupán Trump túlozná el a demokrata elnökjelölt kommunikációs nehézségeit. Emlékezetes, hogy Bill Clinton korábbi kampányfőnöke, Joe Lockhart a nyáron a CNN liberális hírcsatorna honlapjának hasábjain üzent Bidennek:

semmi esetre se vitázzon nyilvánosan Trumppal.

Jóllehet, Lockhart érvelését azzal magyarázta, hogy teljesen értelmetlen vitába szállni egy olyan emberrel, aki a tények helyett állandóan csak hazugságokat állít.

A kilencvenperces elnökjelölti vitára egyébként az ohiói Clevelandben kerül sor, a hat fő témája pedig Biden és Trump eddigi eredményei, a legfelsőbb bíróság körüli vita, a koronavírus-járvány, az amerikai gazdaság, a rasszizmus, illetve az országos zavargások és a választások integritása lesz.