A bírónő halála jelentős politikai átrendeződést okozhat, és alaposan felrázhatja az amerikai közéletet alig másfél hónappal az elnökválasztások előtt. Az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság tagjait egy életre választják, így a mostani új kinevezésnek hosszú távú hatásai lesznek. Donald Trump amerikai elnök most saját jelöltjét állíthatja a pozícióra, ami miatt jelentősen elbillenhet a politikai mérleg a republikánusok javára. A Legfelsőbb Bíróságé az utolsó szó joga a szövetségi államok közötti vitákban, vagy a nyilvánosságot megosztó törvények esetében.
Ruth Bader Ginsburg második női tagja volt az amerikai Legfelsőbb Bíróságnak annak történelme során.
És hogy miért olyan nagy az esemény jelentősége?
A bíróságnak kilenc tagja van, és már Ginsburg halála előtt is a republikánusokhoz kötődő bírák voltak többségben, öt-négy arányban. Amennyiben Trumpnak sikerülne saját jelöltet állítania a következő hónapokban, úgy ez a többség még jelentősebb lesz, és hat-háromra módosul. Mindez lehetővé teheti a konzervatív erők számára, hogy könnyen átvihessenek a döntéshozáson olyan konzervatív politikai ügyeket, amelyek a migrációhoz vagy például az LGBT-közösséghez kapcsolódnak.
Donald Trump szombaton jelezte, hogy nem késlekedne a döntéssel, és mielőbb kinevezné Ginsburg utódját. Szeptember elején, Ginsburg halála előtt tíz nappal, az amerikai elnök már nyilvánosságra hozott egy listát a Legfelsőbb Bíróság lehetséges jelöltjeinek a neveivel, ahol többek között a jelenlegi képviselők, Ted Cruz és Tom Cotton is szerepeltek.
„Az állásfoglalásai, köztük a nők és a fogyatékkal élők jogegyenlőségével kapcsolatos jól ismert döntések, az amerikaiakat és nagyszerű jogtudós elmék egész generációit inspirálták”
– írta Trump a részvétnyilvánító Twitter-üzenetében.
A liberálisok ikonikus alakja
Az 1933-ban született Ruth Bader Ginsburg a liberálisok ikonikus alakjának számított, de munkásságát mindkét politikai oldalon elismerték: a nemek közötti egyenjogúság, progresszív reformok és a női jogok megrögzött támogatója volt. A legfelsőbb bírói pozícióra hatvanéves korában, 1993-ban Bill Clinton amerikai elnök terjesztette fel, és ezzel az amerikai történelem második női tagja lett a testületnek.
