Biden győzelme után függetlenné válna Texas

Az Egyesült Államoktól való elszakadásról rendezne népszavazást Texas egyik republikánus képviselője. A téma nem most kerül először terítékre, sőt: szinte már hagyomány, hogy az elszakadáspárti csoportok napirendre tűzik a függetlenedést, és bár az ügynek sok támogatója van a republikánusok legnagyobb bástyájaként számon tartott déli államban, legálisan aligha megvalósítható.

2020. 12. 12. 7:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Napok óta lázban tartja Texast az állam egyik republikánus képviselőjének megnyilatkozása, miszerint arra készül, hogy indítványozza: tartsanak népszavazást az Egyesült Államoktól történő elszakadásról. Kyle Biedermann a függetlenedési szándékot azzal indokolja, hogy a szövetségi kormányzat teljesen elvesztette a kontrollt, és többé már nem képviseli a texasiak érdekeit. A politikus amellett érvelt: a november 3-i elnökválasztáson „az állam szavazói a republikánus kormányzati forma megőrzésére tettek hitet, az embereknek pedig elidegeníthetetlen joguk van a kormányuk megváltoztatására, megreformálására vagy eltörlésére, amennyiben ezt gondolják célszerűnek”. Biedermann szerint tehát

Texas polgárai­nak joguk van arról szavazni, hogy az állam váljon ismét független nemzetté, ezt pedig igazolja a texasi alkotmány első cikkelyének második szakasza is,

miszerint „minden politikai hatalom a néptől ered, és minden szabad kormányzatnak az ő fennhatóságuk alatt, valamint az ő érdekükben kell működnie”.

A hagyományosan republikánus Texas egyébként az Egyesült Államok legnagyobb „vörös” állama: Jimmy Carter 1976-os győzelme óta egyetlen demokrata elnökjelölt sem tudott nyerni az ország – mind területét, mind népességszámát tekintve – második legnagyobb államában. Az idei elnökválasztáson is a hivatalban lévő republikánus elnök, Donald Trump kapta a legtöbb szavazatot (52,1 százalék), ellenfele, a demokrata párti Joe Biden 46,4 százalékos eredménnyel zárta itt a versenyt. Abban azonban nincs semmi rendkívüli, hogy a függetlenedés lehetősége ismét felmerült, sőt:

szinte már hagyomány, hogy időről időre felvetődik az elszakadás lehetősége.

Az elszakadáspárti csoportoknak ugyanis négyévente sikerül elér­niük, hogy a függetlenedés kérdése tematizálja az állam napirendjét; az ügy legutóbb 2016-ban, Donald Trump győzelmének évében került terítékre, amikor is a párt texasi szervezetének egyik bizottsága határozatban lehetővé tette, hogy a helyi republikánusok szavazhassanak az USA elhagyásáról.

A voksolásnak ugyanakkor nem lett eredménye, ahogy annak a 2012-es petíciónak sem, amit több mint százezren írtak alá, arra kérve az akkor második elnöki ciklusát kezdő, demokrata párti Barack Obamát, hogy – mivel nem értenek egyet a szövetségi kormány politikájával – engedélyezze „Texas békés kiválását az Egyesült Államokból, és új, saját kormány megalakítását”. A Fehér Háznak foglalkoznia kell minden olyan petícióval, amelyet legalább 25 ezer ember támogat aláírásával, Washington azonban az ügyet már akkor is rövidre zárta, mondván:

az 1869-es legfelső bírósági döntés értelmében Texasnak nincs joga kiválni az Egyesült Államokból.

Barack Obama 2012-es újraválasztása egyébként nem csak a texasiakat keserítette el – noha akkoriban a választások tisztaságát, illetve annak eredményét senki nem kérdőjelezte meg. A Fehér Ház We, The People petíciós oldalán egy Louisiana állambeli polgár szavazatgyűjtést indított azzal a céllal, hogy az állam hagyja el az országot, ezzel pedig egyfajta lavinát indított el, a hagyományosan republikánus államokban sorra indultak a hasonló kezdeményezések. Eric McDaniel, a texasi egyetem professzora ugyanakkor a The Texas Tribune portál kérésére világossá tette: az elszakadás törvényessége problematikus lenne, legálisan tehát aligha megvalósítható, az alkotmány szerint ugyanis

ilyen kérdésekben mindenkor a szövetségi kormányé az utolsó szó.

Texas egyébként 1836-ban nyilvánította ki Mexikótól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, Texasi Köztársaság néven, majd 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz. Ugyan az amerikai polgárháború során, 1861-ben a konföderációs államokhoz csatlakozva elhagyta az Egyesült Államokat, 1870-ben visszavették az unióba.

 

Érvénytelenítenék az elnökválasztást

Sorra csatlakoznak a tagállamok ahhoz a Texas állam által kedden az amerikai legfelsőbb bírósághoz benyújtott keresethez, amely arra szólítja fel a bírói testületet, hogy érvénytelenítse Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét a november 3-i elnökválasztáson, tekintettel arra, hogy több államban is tömeges csalást követtek el. A beadvány szerint Michigan, Georgia, Pennsylvania és Wisconsin államokban – amelyekben Joe Biden győzött – történt tömeges csalás, ezért a legfelsőbb bíróságnak érvénytelenítenie kell a négy állam által delegált 62 elektor szavazatát, ami megfordíthatja az eredményt. Az ügy tárgyalásának jóváhagyásához a kilencfős testületből legalább öt bíró jóváhagyására van szükség. Donald Trump elnök a minap bejelentette, felperesként csatlakozik a texasi keresethez, amelyet közben 17 másik állam is támogatásáról biztosított.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.