Közismert, hogy a vírusok állandóan változnak, felmerül a kérdés, miért kap mégis kiemelt figyelmet az egyelőre különösen Londonban és Délkelet-Angliában terjedő új vírustörzs?
Három tényező együttállása az, ami megkongatta a vészharangokat a virológusok és a kutatók körében:
az új variáns néhány hét alatt vette át a domináns szerepet az új fertőzésekért felelős többi koronavírus-változat között, az új variánsnak legalább 17 tulajdonsága változott, amelyek a vírus fontos részeit módosították, valamint az új verzió – úgy tűnik – könnyebben fertőzi meg az emberi sejteket.
E három képessége miatt elképzelhető, hogy a vírus új változata gyorsabban terjed, mint a korábbi típusai. Ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy egyelőre ez mégsem állítható teljes bizonyossággal, ugyanis
egy új variáns azért is terjedhetett soha nem látott sebességgel, mert talán jókor volt jó helyen:
karácsony előtt a zsúfolt Londonban, ahol decemberben már nem voltak nagyon szigorú korlátozások érvényben.
– A vírus új változatát laboratóriumban is meg kell vizsgálni, de nyilván senki nem akar hetekig várni az eredményre, mielőtt a vírus terjedését megakadályozó intézkedéseket hozna – nyilatkozta a BBC-nek Nick Loman professzor, a Covid–19 genomikájával foglalkozó brit konzorcium egyik munkatársa, reagálva a módosult vírus hírére és az új korlátozó intézkedésekre.
Mikor jelent meg a vírus új verziója és pontosan milyen gyorsan terjed?
Nagy-Britanniában szeptemberben azonosították az első esetet, novemberben a fertőzések egy negyedében már a vírus új típusa volt a háttérben,
december közepén pedig a fertőzések kétharmadáért már az új variáns volt a felelős.
Az új és látszólag domináns változat miatt a matematikusok elemezték a különböző változatok eddigi terjedését, hogy az adatokat összehasonlítva megpróbálják megállapítani az új variáns fertőzési sebességét. Csakhogy egy matematikai számítás nem tudja meghatározni, hogy a vírus terjedésében mekkora részben felelősek az emberek, a viselkedésük, és mennyiben számítanak a vírus adottságai.
A Boris Johnson által említett mutatóval kapcsolatban, amely szerint az új variáns akár hetven százalékkal fertőzőbb lenne, mint korábbi változatai, Erik Volz, az Imperial College London kutatója a BBC-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy túl korai lenne még ezt megerősíteni. – Való igaz, hogy a vírus új típusa nagyon gyorsan terjed, gyorsabban, mint bármely korábbi változata, de nincs még tudományosan megerősített adatunk erre vonatkozóan. Sok kutató mondta már nekem azt is, hogy akár jóval több mint hetven százalékkal fertőzőbb az új változat, és sokan állították épp az ellenkezőjét, hogy jóval lassabban terjed – mondta.
