Mit tudunk a Nagy-Britanniában terjedő új vírusvariánsról?

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a koronavírus új változata hetven százalékkal fertőzőbb lehet a korábbi variánsoknál, ezért vasárnap szigorúbb intézkedéseket jelentett be. Londonban és Délkelet-Angliában ismét a novemberi kijárási korlátozások az irányadók: mindenki maradjon otthon.

Különösen ígéretesek a kínai gyártóval folytatott tárgyalások. Fotó: Dado Ruvic

Ugyanezt erősítette meg Jonathan Ball, a nottinghami egyetem professzora is.

– Nincs még elegendő bizonyítékunk arra, hogy határozott kijelentést tegyünk azzal kapcsolatban, hogy a vírus növelte-e fertőzési képességét vagy sem

– közölte.

Honnan ered az új variáns és hol jelent meg eddig?

Feltételezések szerint az új verzió vagy Nagy-Britanniában alakult ki egy beteg szervezetében, vagy egy olyan országból hurcolták be, ahol a koronavírus-mutációk folyamatos figyelése nem megfelelő. Az új variáns Észak-Írország kivételével az egész Egyesült Királyság területén megtalálható, de kiugró koncentrációban Londonból és Délkelet-Angliából jelentették.

A Nextstrain – a világ vírusmintáinak genetikai kódjait elemző szervezet – már

jelentett eseteket Dániából, Ausztráliából és Hollandiából is,

ahol a vizsgálat megerősítette: a Nagy-Britanniából érkezett új variánsról van szó. Hasonló vírusváltozatot fedeztek fel Dél-Afrikában is, de az a variáns nem áll összefüggésben az angliai törzzsel.

Nem ez az első eset, hogy a covid–19 új mutációt fejleszt

A vírus első változatát, amelyet Vuhanban azonosítottak, már alig lehet felfedezni a világ többi részén a fertőzésekért felelős variánsok között. Az év elején Európában a vírus D614G nevet viselő mutációja terjedt, majd a nyarat követően az A222V változata vette át a domináns szerepet, amelyet a Spanyolországban nyaralók vittek haza számos európai országba.

Mit tudunk az új variánsról?

A vírus új változata számos eltérést mutat az előző verziókhoz képest. Az eddigi feltételezések szerint egy olyan beteg szervezetében alakulhatott ki, akinek az immunrendszere nem volt elég erős a vírus leküzdéséhez, hanem gazdaszervezetként szolgálva a fertőzött személy a vírus mutációinak táptalaja lett. Egyelőre

nincs bizonyíték arra, hogy a vírus új változata halálosabb lenne, mint az előző verziói.

Ugyanakkor, ha valóban fertőzőbb variánsról van szó, akkor a még gyorsabb terjedés és a betegek számának ugrásszerű növekedése miatt még több halálesetre lehet számítani, valamint az egészségügyi ellátórendszer – kórházak, mentők, mintavételi helyek, laboratóriumok – további leterheltségére.

A rendelkezésre álló oltóanyagok hatásosak az új variáns ellen is?

Az új variánsban eddig 17 eltérést fedeztek fel az elődjeihez képest, ezek közül több módosulás érinti a vírus tüskéjét, amelyet a vírus arra használ, hogy az emberi sejtekhez utat törjön. A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák arra tanítják az emberi immunrendszert, hogy a vírus több eleme ellen is fel tudja venni a harcot. Ezért, ha a vírus új variánsában a tüskék módosultak is, a jelenlegi vakcinák egy ideig akkor is hatásosak maradhatnak az új vírus ellen.

– De ha az új variáns tovább változik, akkor ellenállóvá válhat a jelenlegi oltóanyaggal szemben

– figyelmeztet Ravi Gupta, a Cambridge-i Egyetem professzora.

David Robertson, a Glasgow-i Egyetem professzora megerősíti: a koronavírus előbb vagy utóbb kifejleszt majd egy olyan variánst, ami ellenáll a rendelkezésre álló oltóanyagnak. Ha ez megtörténik, akkor éppen olyan helyzetbe kerülünk majd, mint az influenza vírussal:

folyamatosan figyelni kell a vírus fejlődését és ehhez kell igazítani az oltóanyagokat is.

Szerencsére, a vakcinákat, amelyek rendelkezésre állnak, könnyen tudjuk módosítani.