Nyugaton már a bevándorlók döntik el a választást

A baloldal és a bevándorlók násztánca már hosszú ideje tartó és alaposan átgondolt folyamat.

Arguineguin, 2020. november 20. Európába igyekvõ illegális bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvõ Arguineguin kikötõjébe 2020. november 17-én. MTI/AP/Javier Bauluz Fotó: Javier Bauluz

2012-ben Franciaországban mind­össze egymillió szavazattal nyerte meg a választást Francois Hollande a jobboldali Nicolas Sarkozy ellen, az pedig meglehetősen beszédes adat, hogy a szocialista győztesre kétmillió muszlim adta a voksát.

2013-ra a „migráns hátterű” választópolgárok aránya 5,8 millióra, azaz csaknem az összes, választásra jogosult közel tíz százalékára nőtt Németországban. Éppen ezért 2013-ban a szövetségi választások előtt már minden párt külön a bevándorlókra irányuló kampányt is folytatott.

A 2012-es Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatai szerint a pártválasztó németországi muszlimok hetven-kilencven százaléka valamely baloldali pártot érzi leginkább magához közelállónak. Ugyanezen vizsgálat alapján Németországban a pártválasztó első és második generációs bevándorlók mintegy 55-65 százaléka érez hasonlóan.

Nagy-Britanniában a bevándorlók jelentős többsége történelmileg a Munkáspártot favorizálja: körükben a politikai alakulat támogatottsága az 1970-es és 1980-as években több mint nyolcvan százalék volt, amely azóta némileg csökkenő tendenciát mutat, de túlnyomó többségük továbbra is a baloldalt erősíti.

A nyugat-európai baloldali pártok a szavazatmaximalizálás érdekében határozott taktikákat alkalmaznak a muszlim szavazatok megszerzésére (muszlim jelöltek indítása, erősen vallásos közösségi vezetők megnyerése).

Ezekből az adatokból is jól látható, hogy a baloldal és az (illegális) bevándorlók násztánca már hosszú ideje tartó és alaposan átgondolt folyamat.

Kampányok és kommunikációs hadjáratok segítségével, valamint különböző politikai gesztusok, cselekvések mentén próbálják megnyerni a migráns szavazókat Nyugat-Európában.

A migráns hátterű szavazók igényei, szándékai és akaratuk befolyásolja a politikát és a közbeszédet ezekben a bevándorlóországokban.

Nem véletlen, hogy lakást valamint a politikai döntések jogát adná a bevándorlóknak a múlt héten megjelent brüsszeli stratégia. Ez, teljesen leplezetlenül, maga a Soros-terv. A lényeget hét pontban foglalta össze nemrég Menczer Tamás államtitkár.

Az őrület persze tovább fokozódott Brüsszelben, hiszen az Európai Bizottság bevándorlásról szóló tervének bemutatása során, amely egyébként a Teljes befogadás címet viseli, Ylva Johannson belügyi biztostól az alábbi kijelentések is elhangzottak: – Sok bevándorló van itt, és szükségünk van rájuk, és valószínűleg az elkövetkező években sokkal több bevándorlóra lesz szükségünk. Öregedő társadalom vagyunk. Hiányoznak a munkaképes korban lévő emberek.

Brüsszel tehát világosan kimondta: Bevándorlókontinensé akarja tenni Európát.

https://www.facebook.com/watch/?v=386073965844780&t=3

A helyzet az Egyesült Államokban sem jobb

A napokban robbant a hír, hogy a Soros által favorizált Joe Biden, a leendő amerikai elnök január 20-i beiktatása utáni első heteiben minimum 11 millió illegális migránsnak ad amerikai állampolgárságot, amennyiben ezt a Kongresszus is megszavazza.

Igen, ez a valóság,

Joe Biden az elnöksége első száz napjáról beszélt, kiemelve, hogy fő feladatának tekinti egy bevándorlási reform megvalósítását, amellyel legalább 11 millió, már Amerikában élő illegális migránsnak adna állampolgárságot.

Biden a rendezvényen többek között kijelentette, hogy hivatalba lépése első napján megszünteti a Donald Trump által elrendelt, muszlimokat érintő beutazási tilalmat, amely egyébként az általa hangoztatott formában nem is létezik, továbbá lehetővé teszi, hogy az iskolákban még többet oktassanak az iszlám vallásról. Biden akkor a trumpi rendeletet „aljasnak” minősítette, és hamisan „muszlim tilalomnak” (Muslim ban) nevezte azt.

A valóság ezzel szemben az, hogy kampányígéreteinek megfelelően Donald Trump elnök még 2017. január 27-én, tehát a beiktatása után néhány nappal kiadott egy rendeletet, amely a korábbi Obama–Biden-kormányzat által a terrorizmus szempontjából kockázatosnak ítélt országok listájára felvett Irak, Szíria, Irán, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárainak kilencven napra megtiltotta a beutazást Amerikába, kivéve az olyan eseteket, ha gyerek–szülő kapcsolat áll fenn, illetve nem merülnek fel nemzetbiztonsági kockázatok az érintettekkel kapcsolatban.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Bevándorlókkal erősítené szavazótáborát a baloldal

Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint több tíz millió Európában élő migránst aktivizálna politikailag és még több bevándorlót várna tárt karokkal, amiből egyértelműen a baloldali politikai erők profitálnának. Gulyás Gergely erre reagálva a csütörtöki Kormányinfón megerősítette: a kormány semmilyen kompromisszumra nem lát lehetőséget a bevándorlás ügyében. Horváth József titkosszolgálati szakértő a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: Brüsszel minimális ellenőrzés nélkül akarja ráengedni a társadalomra a migránsokat.

Tovább...