Von der Leyen megkerülné a magyar–lengyel vétót

Bekeményítettek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a brüsszeli német vonalon: Ursula von der Leyen inkább vészforgatókönyvekben gondolkozik, mintsem feladni kényszerüljön a jogállamisági mechanizmust. Manfred Weber közben a Fidesz néppárti tagságát tette függővé a magyar vétó sorsától. Uniós források szerint Angela Merkel kancellár mindenesetre még mindig bízik abban, hogy a jövő heti EU-csúcson összeurópai megoldás születik.

Forrás: EPA hírügynökség

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pár napon belül sokadszorra jelentette ki, hogy Brüsszel a lengyel és magyar vétók mellett akar előrehaladni a keretköltségvetés és az uniós mentőalap ügyében – adták hírül uniós források. Eszerint a német politikus asszony mind a biztosi kollégium e heti ülésén, mind pedig David Sassolival, az Európai Parlament elnökével folytatott videókonferenciáján immár arról beszélt, hogy a 750 milliárd eurós mentőalapot huszonöt tagállam részvételével hoznák létre. Ennek formája – francia kezdeményezésre – a megerősített együttműködés lehet, amely az uniós szerződésekben létező konstrukció, egyik példája az Európai Ügyészség létrehozása volt. Az uniós ügyekben irányadó Financial Times a héten ezzel párhuzamosan arról írt, hogy az uniós szerződések 122-es cikkében rögzített, vészhelyzeti esetekre biztosított speciális célú eszköz (SPV) felállításán is gondolkoznak Brüsszelben.

A B tervek nem csak a 750 milliárdos, hitelfelvétel útján létrehozandó alapot jellemzik: Von der Leyen szerint amennyiben jövő hétfőig a magyar–lengyel vétó fennmarad, akkor egy vészhelyzeti költségvetési forgatókönyvet élesítenek.

Utóbbi azt jelenti, hogy a 2020-as költségvetés havi egytizenketted részével fognak működni az uniós programok.

A csomag minden elemében tehát döntőnek mutatkozik a jövő hét, ekkor ugyanis az állam- és kormányfők személyes, brüsszeli csúcstalálkozóján próbálnak választ találni a patthelyzetre.

A vészforgatókönyvek alapján mindenesetre feltételezhető, hogy Brüsszelben egyelőre nem engednek a jogállamisági feltételrendszerből, inkább különutas megoldásokat keresnek Budapest és Varsó megkerülésére. Az általuk elutasított, politikainak minősített kondicionalitás a jelenlegi tervek szerint jövő év január elsejével hatályba lép.

Manfred Weber és Ursula von der Leyen az Európai Néppárt EP-frakciójának ülésén
Fotó: EPA

Szemben Angela Merkel akaratával?

Érdekesség, hogy uniós források szerint Von der Leyen hajthatatlansága szembehelyezi a német kancellárral: Angela Merkel épp a héten mondta ki, hogy hajlandó engedményeket tenni Magyarországnak és Lengyelországnak a jogállamisági vitában.

Utóbbit egy uniós forrás a Magyar Nemzetnek azzal magyarázta: Németország gazdaságilag és politikailag is abban érdekelt, hogy uniós keretek között, valamennyi tagállam részvételével történjen meg a hitelfelvétel. Mivel a britek elhagyták az uniót, a francia gazdaság pedig romokban hever, a németek zuhanhatnak a legmagasabbról az 1800 milliárd eurós csomag kudarca esetén – magyarázta.

A brüsszeli német vonalon Manfred Weber a másik szereplő, aki foggal-körömmel küzd a csomagért. Az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője csütörtökön, egy berlini háttérbeszélgetésen azt mondta: a jogállamisági mechanizmussal nem Magyarország vagy Lengyelország ellen foglalnak állást, hanem az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó szabadsága mellett. Mint mondta, a vétózó államok nagyon felelőtlenül viselkednek.

Weber egyúttal összekötötte a Fidesz néppárti tagságának kérdését a csomag elfogadásával. Szerinte amennyiben a következő „órákban, napokban” nem születik megoldás a költségvetési patthelyzetben, annak komoly következményei lesznek a magyar kormánypárt tagságára nézve.

A Fidesz 2019 márciusa óta működik felfüggesztett tagsággal a néppártban, az EP-frakciónak viszont lényegében teljes jogú tagja.