Irán a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodás előtt már elérte ezt a szintet, jelenleg pedig már 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt, a szerződés által megengedett 3,67 százalék helyett.
Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a síita állammal szemben hozott szankciókat.
Jóllehet, válaszul az iráni vezetés áthágta a szerződés több korlátozását, Teherán többször leszögezte: gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.
Mindeközben pénteken Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka a Teheráni Egyetemen elmondott beszédében leszögezte, hogy országa teljes mértékben felkészült egy esetleges amerikai katonai művelet elhárítására.
Beszédében Szalami megemlékezett Kászim Szulejmániról, a Gárda kötelékébe tartozó, külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz elitegységének a parancsnokáról, akivel tavaly január 3-án amerikai dróncsapás végzett a bagdadi repülőtér mellett.
A héten Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter úgy vélte, Trump „ürügyet” keres ahhoz, hogy háborút indítson, utalva arra, hogy november végén felvonultatták az Arab(Perzsa)-öbölbe a Nimitz amerikai repülőgéphordozót, december 10-én pedig két B–52 amerikai bombázó repült át a térség felett egy, elsősorban Irán ellen irányuló erődemonstráció keretében.
„Ahelyett, hogy az Egyesült Államokban az új koronavírus ellen küzdenének, Donald Trump és cinkosai milliárdokat pazarolnak arra, hogy B–52-ket röptessenek, és a mi térségünkbe küldjék az armadát” – írta Twitter-üzenetében Zaríf.
