Populizmussal és túlzó Kína-barátsággal vádolja Orbán Viktort a külföldi sajtó

A magyar miniszterelnök olyan narratívát képviselt, miszerint Európa válasza a migrációs válságra a milliárdos Soros György és Brüsszel összeesküvésének része – írja a The New York Times Orbán Viktorról. A Frankfurter Rundschau szerint a szlovén kormányfő is Orbán Viktor nyomdokaiba lépett, egy ukrán lap pedig az oroszokat véli felfedezni az ukrán–magyar kapcsolatok romlása mögött. Nemzetközi lapszemlénk.

Kidrièevo, 2020. október 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (b) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (j) könyökérintéssel köszöntik egymást a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkõletétele elõtt Kidrièevóban 2020. október 14-én. A tervezett távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része, a ljubljanai kormány egyik fõ prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében. A távvezeték létrehozza az elsõ államközi kapcsolatot a magyar átviteli hálózattal, növeli a szlovén villamosenergia-rendszer, az átviteli hálózat és az import átviteli kapacitás megbízhatóságát, és elõre nem látható események vagy mûködési problémák esetén javítja az ellátás megbízhatóságát. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

The New York Times

Az amerikai liberális napilap is hírül adta, hogy az uniós határok ellenőrzéséért felelős Frontex szerdán bejelentette: felfüggeszti tevékenységét a magyar határzónákban, mert Magyarország figyelmen kívül hagyta az Európai Unió Bíróságának korábbi végzését. A cikk szerint a 2020 decemberében hozott bírósági döntés értelmében a menedékkérők védelmének megtagadása és Szerbiába történő kitoloncolása megsértette az uniós törvényt. A lap idézi Léderer Andrást, a Helsinki Bizottság jogi munkatársát, aki szerint a múlt év decembere óta csaknem négyezer-ötszáz határátlépőt toloncoltak ki Magyarország területéről. A cikk rámutatott, hogy

európai populista vezetőként a migrációs kérdés kulcsfontosságúvá vált Orbán Viktor számára is,

aki a 2015-ös menekültválság idején migrációellenes bajkeverőként volt jelen. A cikk kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök olyan narratívát képviselt, miszerint Európa válasza a migrációs válságra a milliárdos Soros György és Brüsszel összeesküvésének része, és az a célja, hogy Európa fehér, keresztény lakosságát muszlimokkal helyettesítsék.

The Washington Post

A liberális amerikai lap szerint az, hogy Magyarország megtagadja az engedély nélkül belépő személyektől a menedékkérelem jogát és törvénytelenül tranzitzónákba kényszeríti őket, szembemegy az uniós joggal. A cikk szerint

az újabb konfliktus elég rosszkor érkezik,

hiszen az Európai Bizottság azért küzd, hogy egyöntetű támogatást nyerjen az új migrációs és menekültügyi paktumhoz a tagországok részéről, míg a Frontexnek is meg kell küzdenie azon vádakkal, miszerint segítette a kitoloncolásokat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A német konzervatív lapban Stephan Löwenstein kommentárja jelent meg annak kapcsán, hogy Budapest és Prága kínai és orosz oltóanyagokat akar engedélyezni, ráadásul az EU-t is kritizálják. Az oltóanyagok rendelkezésre állása körüli uniós nehézségek miatt a magyar kormány olyan vakcinákkal tervez, amik az EU-ban még nincsenek engedélyezve: orosz és kínai preparátumokról van szó. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy elkésett az oltóanyagok beszerzésével, emiatt pedig az általuk rendelt mennyiség nem elegendő a tömeges oltáshoz. Ezért a maradékhoz más forrásokra kell támaszkodniuk. A cikk szerint

mindez passzol Orbán Kelethez közeledő narratívájához,

amivel csökkenteni akarja Magyarország EU-tól való függőségét.

Frankfurter Rundschau

Thomas Roser kommentárja jelent meg a baloldali német lapban arról, hogy

a szlovén miniszterelnök, Janez Janša magyar példára alakítja országát, ezzel pedig Orbán Viktor nyomában jár.

Ugyan Janšának példaképéhez, Orbánhoz képest sem az eszközei, sem a médiahatalma nincs meg, de Orbánhoz hasonlóan megpróbálja átvenni a kontrollt minden állami intézmény felett, nyilatkozta Svetlana Slapšak elemző az újságnak. Novemberben még az Európai Parlament is tárgyalt arról, hogy a Fidesz köreiből származó magyar üzletemberek egyre több befektetést eszközölnek szlovén médiumokba. Slapšak szerint egyes újságokat és tévéadókat „lényegében Orbán finanszíroz”, cserébe a szlovén kormány megnyitja az utat a magyar tőkének az országban. A cikk arról is írt, hogy a nyíltan konfrontációban álló Orbánnal szemben Janša az EU színpadán feltűnően visszafogott. Annak ellenére, hogy novemberben Lengyelország és Magyarország oldalára állt a jogállamisági vitában, Orbánnal ellentétben eddig sem az EU-ban, sem az Európai Néppártban nem vált problémás esetté

Tages-Anzeiger

Több milliárdos hitel, befektetők – és most az első kínai egyetem Európában: Magyarország a pekingi rezsim fontos központjává válhat – számolt be a svájci napilap. Először több tízezer maszkot küldött Magyarországra a kínai Fudan Egyetem, hogy segítsen a világjárvány elleni küzdelemben, most pedig campust nyit Budapesten. A magyar kormány csaknem 2,4 millió svájci frankot biztosít a sanghaji székhelyű egyetemnek, hogy legkésőbb 2024-ig megkezdhesse az oktatást. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya reméli, hogy az új egyetem hozzájárul a két ország kapcsolatának elmélyítéséhez. A szerző szerint az illiberális demokrácia támogatójaként

Orbán egyre inkább portásként jár el kínai kommunisták érdekében az EU-n belül,

ahol diplomatái blokkolják vagy hígítják a Pekinget érő kritikus kijelentéseket. A szerző kitért a CEU ügyére is, amelyet pár éve elűztek az országból, mert Orbán szerint túl liberális, túl feminista, túl kritikus és túl Európa-párti volt.

Zerkalo Nyegyeli

Szijjártó Péter kijevi látogatása az ukrán–magyar kapcsolatok stabilizálása érdekében tett diplomáciai kísérlet volt. Kijevnek ez különösen fontos, tekintve, hogy

az orosz különleges szolgálatok soraiból származó Ukrajna patriótái magyar vér ontásával fenyegetőznek,

megpróbálva egyrészt elmélyíteni a kétoldalú válságot, másrészt destabilizálni Ukrajna, és különösen Kárpátalja helyzetét. Az ukrán lapnak számos magas rangú beszélgetőpartnere szkeptikusan tekintett a kapcsolatokban való előrelépésre, mivel egyik fél sem hajlandó az engedményekre az általa alapvetőnek tartott kérdésekben. Míg az ukrán kormány a magyar közösség ukrán társadalomba való integrálásán dolgozik, Orbán Viktor kormánya – azzal vádolva Kijevet, hogy folytatja a magyar kisebbség megfélemlítési politikáját – fenntartja a kárpátaljai magyar közösség elszigetelt helyzetét, illetve Magyarország befolyásának megszilárdítására törekszik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor találkozójának kilátása továbbra is homályosnak tűnik.