Az Egyesült Királyság lett a „bezzegország”

Majdnem húszmillió beoltott már biztonságban érezheti magát. Csökken a fertőzöttek száma, a vakcinák a vírus átadásának kockázatát is csökkentik. A britek májusban akár színházba is mehetnek, június 21-én pedig bárhova.

Heckenast László, London
2021. 02. 26. 11:25
JOHNSON, Boris
Orpington, 2021. február 15. Boris Johnson brit miniszterelnök mutat egy adagot az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni vakcinájából, amikor látogatást tesz az orpingtoni oltóközpontban 2021. február 15-én. MTI/AP/Evening Standard/Jeremy Selwyn Fotó: Jeremy Selwyn
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Kedves britek, irigylünk benneteket” – ezzel a címlappal jelent meg a minap a Bild német bulvárlap, utalva Boris Johnson brit kormányfő hétfői bejelentésére, miszerint a szigetországban akár már június 21-én feloldhatnak minden járványügyi korlátozást. Ez persze a lehető legkorábbi időpont, és még bekövetkezhetnek olyan fejlemények, amelyek késleltethetik a nyitást, de a briteknek több okuk is van az optimizmusra.

Az egyik a szinte hihetetlen sebességgel zajló oltási kampány: december 8-a óta 18,7 millióan kapták meg az első adag vakcinát.

Már javában a hetven év alatti korosztályt oltják, és a tervek szerint július végére a teljes felnőtt lakosság megkapja az első dózist. Bár egyelőre csak a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagát használják, arról nincs hír, hogy akadozna az ellátás: szerdán például országszerte közel négyszázötvenezer első dózist adtak be.

Boris Johnson brit miniszterelnök mutat egy adagot az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vakcinájából
Fotó: MTI/AP/Evening Standard/Jeremy Selwyn

A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapott siker egyik titka az időben és rendkívül jól megszervezett beszerzési program volt, de figyelemre méltó az oltóponthálózat gyors és hatékony kiépítése is.

És azt sem szabad elfelejteni, hogy a britek a gyártók kezdeti ajánlásával szemben nem négy, hanem csak 12 hét után adják be a második dózist, ezért most nem tesznek félre minden második oltást, ezzel duplájára emelve a beadható adagok számát. Márciusban persze már el kell majd kezdeni a második adagok beadását is, de reményeik szerint addigra még több gyártókapacitás áll majd rendelkezésre, és így nem fog lényegesen csökkenni az első dózisok száma.

Az optimizmus másik oka – és erről már kevesebbet írnak a külföldi lapok – a megbetegedések számának radikális csökkenése. A legfrissebb adatok szerint a 67 milliós országban nyolcezer körül mozog a napi új fertőzöttek száma, vagyis mintegy tizede a december végi, január eleji számoknak. A szigorú korlátozó intézkedések tehát szemmel láthatóan működnek, ugyanakkor ez a szám még mindig hatvan százalékkal magasabb az első hullám legrosszabb napjainál.

A harmadik ok az, hogy a legújabb vizsgálati eredmények szerint a vakcinák nemcsak a megbetegedést segítik megelőzni, hanem korlátozzák a vírus átadásának kockázatát is, vagyis lassítják a járvány terjedését.

Ezeknek az információknak a birtokban jelentette be Boris Johnson a korlátozások fokozatos és rendkívül óvatos feloldásának ütemtervét. Ennek értelmében március 8-tól megnyitnak az iskolák, és a szabadban már akár két különböző háztartás egy-egy tagja is találkozhat, az idősotthonok eddig teljesen elzárt lakói pedig fogadhatnak egy-egy kiválasztott látogatót.

Ezt követően öthetente tervezik bevezetni a nyitás újabb fázisait, de csakis akkor, ha az öthetes periódus adatai ezt megengedik. Vagyis, ha

  • az oltások üteme nem lassul,
  • a vakcina csökkenti a halálozások és a kórházi ellátást igénylők számát,
  • a fertőzés terjedése nem fenyeget a kórházak túlterhelésével, és
  • az új variánsok nem borítják fel az eddigi tendenciákat.
  • Ha tehát minden a tervek szerint történik, akkor április 12-én kinyithatnak az üzletek és a szolgáltatók (jelenleg csak a létfontosságú cikkeket árusító boltok lehetnek nyitva, a fodrászatok, kozmetikai szalonok is mind zárva vannak), és a kültérben már a pubok is fogadhatnak vendégeket. Május 17-én a színházak is megnyílhatnak, június 21-vel pedig minden belföldi járványügyi korlátozást feloldhatnak.

    Arról egyelőre nincsenek információk, hogy hogyan változhatnak a külföldiekre, illetve a külföldről hazatérőkre vonatkozó karanténszabályok,

    de ha a világ többi országában jóval lassabban halad az oltás, vagy súlyosabbá válik a járványhelyzet, ezen a téren nem sok engedményre lehet számítani. Sőt, a belföldi szabályok lazításával párhuzamosan még szigorúbb beutazási szabályokat vezethetnek be.

    Boris Johnson egyelőre nem látja szükségesnek az oltási igazolvány kiadását, azt azonban nem tiltják meg a cégeknek, hogy bizonyos munkakörök betöltéséhez előírják az oltás felvételét. A külföldi utazáshoz azonban minden bizonnyal szükség lesz a védettség valamilyen igazolására.

    A visszaszámlálás tehát megkezdődött, de Boris Johnson nem győzi hangsúlyozni: ha a körülmények változnak, a számlálót bármikor megakaszthatják. Bár nyilván nagy gazdasági nyomás nehezedik a miniszterelnökre, láthatóan nem akarja megkockáztatni, hogy újból elszabaduljon a vírus. Ahogy fogalmazott: a szabadsághoz egyirányú úton akarunk eljutni.

    A téma legfrissebb hírei

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

    Google News
    A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.