A testület csütörtökön közzétett elemzése szerint az ipari, különösen az építőipari, valamint a kiskereskedelmi értékesítés a koronavírus-járvány okozta lezárások ellenére továbbra is erős maradt tavaly októberben és novemberben.
A járvány második hulláma azonban megszakította a viszonylagos fellendülést,
így a GDP valamelyest csökkent a tavalyi negyedik negyedévben, elsősorban a beruházások és a szolgáltatások exportjának zuhanása miatt. A jelentés szerint az enyhítések bevezetése, a gazdasági tevékenység gyors fellendülését eredményezheti 2021 közepétől.
A bizottság elemzése a GDP négyszázalékos növekedését vetíti előre erre az évre, ez az érték nem változott a tavaly novemberi előrejelzésekhez képest. A jövő évre azonban ötszázalékos bővülést jósol a testület, ami 0,5 százalékponttal több, mint az őszi prognózisban közölt adatok.
A jelentés rámutatott: a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt 2020 decemberében, szinte változatlan az azt megelőző hónapokhoz képest. A munkavállalók egyre nagyobb hányada azonban nulla munkaórát jelent, így nőhet azoknak a háztartásoknak a száma, amelyeknek csökken a jövedelme.
A kormány nyújtott némi foglalkoztatásvédelmi támogatást azokban az ágazatokban, amelyeket a második járványhullám miatti lezárások a leginkább érintettek, de a munkahelyteremtés várhatóan csak a gazdasági növekedés visszaállása után folytatódhat. A jelentés szerint
a mérsékeltebb munkaerőpiaci kereslet mérsékelni fogja a munkabérek növekedését is.
A járvány második hulláma miatt újra bevezetett korlátozások ismét visszavethetik a magyar lakosság fogyasztását.
Az infláció a múlt év utolsó hónapjaiban enyhült, mivel az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkentek. A harmonizált fogyasztóiár-index, a HICP-infláció 2020-ban 3,4 százalék volt, az előrejelzések szerint 2021-ben 3,5 százalékon marad a forint árfolyamának korábbi gyengülése és a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt. Ezeknek az átmeneti tényezőknek a háttérbe szorulása után az infláció várhatóan 2,9 százalékra csökken.
