Máig a republikánus stratégák rémálma az 1992-es amerikai elnökválasztás: idősebb George Bush hiába nyerte meg a hidegháborút és az öbölháborút is, négy év után el kellett hagynia a Fehér Házat. Részben azért, mert egy texasi milliárdos, Ross Perot hármas versengéssé tette az 1992-es választást, és végül a demokrata Bill Clinton lett a nevető harmadik. Perot óta nem fordult elő, hogy külső szereplő ennyire bele tudott volna szólni a republikánusok és a demokraták versengésébe. De Donald Trump 2024-ben megteheti ezt, ha akarja, a saját pénzén és független jelöltként is. A washingtoni szenátusban múlt szombaton felmentették az exelnököt az alkotmányos felelősségre vonási eljárásban, noha az impeachment azt célozta, hogy Trump ne viselhessen többé közhivatalt.
De viselhet, s amúgy is van most szava az amerikai jobboldalon. A Fehér Házból január 20-án kiköltözött Trump csak pár napot várt, hogy újra megkeverhesse a nagypolitika kártyáit. Miután éveken át megszokott fegyverével, a Twitter mikroblogon már nem kommunikálhat, közleményben támadta a jelenleg legbefolyásosabb republikánus politikust, Mitch McConnell szenátusi frakcióvezetőt.
Mitch savanyú, morózus és mosolytalan politikai haszonleső, és ha a republikánus szenátorok kitartanak mellette, akkor nem fognak újra nyerni
– mondta.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Washingtoni értesülések szerint a két politikus a tavalyi novemberi elnökválasztás óta nem beszél egymással. Trump több okból is neheztel a tavaly egyébként Kentuckyban újraválasztott szenátorra: McConnell hamar elismerte Joe Biden Trump feletti győzelmét, nem osztotta az (akkor még) elnök stratégiáját a georgiai szenátusi pótválasztási kampányban (így a republikánusok végül elveszítették a felsőházat), majd ugyan a Trump elleni impeachmenttel szemben emelt szót, és így is voksolt, de utóbb már erkölcsileg felelőssé tette őt a Capitolium januári ostromáért.
Mégsem pusztán személyes ellentétről van szó: a Trump-pártiak és a Trump-ellenesek küzdelme az amerikai jobboldal nagy belső harcának ígérkezik, a 2022-es, úgynevezett félidős kongresszusi választásokig mindenképpen, és esetleg utána, a 2024-es elnökválasztásig hatóan is. Jövőre – mint minden páros évben – a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát újraválasztják. A republikánusok célja, hogy visszavegyék a két ház közül legalább az egyik feletti ellenőrzést, ugyanúgy gyengítve a demokrata Joe Biden kongresszusi hátországát, ahogy 2010-ben, Barack Obama idején tették. Trump most azt is jelezte: bele fog szólni a 2022-es republikánus előválasztásokba.
Ahol szükséges és helyénvaló, olyan indulókat támogatok, akik magukévá teszik a Tegyük ismét naggyá Amerikát! programot és az Amerika az első! politikánkat
– mondta.
