Megtartották és növelték is többségüket a tartományi parlamentben a katalán szeparatista pártok a vasárnap tartott választásokon. A hétfő reggel közölt végeredmény szerint a szóban forgó három párt 74 mandátumra – a Katalán Köztársasági Baloldal 33, az Együtt Katalóniáért 32, a Népi Egység kilenc mandátumra – tett szert a 135 fős törvényhozásban, ami néggyel több, mint ahány képviselői hellyel eddig együtt rendelkeztek.
A legtöbb szavazatot a madridi szocialista kormánypárt leánypártja, a Katalán Szocialista Párt nyerte meg, így szintén 33 mandátumra jogosult, de a választások előtt a szeparatista pártok közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy egyikük sem lép kormányra velük. A választások egyik meglepetése, hogy bejutott a parlamentbe a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Vox, amelynek katalóniai elnöke az anyai oldalon afrikai származású Ignacio Garriga. A katalán függetlenséget ellenző párt 11 mandátumával maga mögé utasította a két másik jobbközép pártot, az Állampolgárokat (hat képviselői hely) és a Néppártot (három hely).
– Szeretném üzenni az európai hatóságoknak, hogy az eredmény egyértelmű. Mi, a függetlenséget támogató pártok többséget szereztünk, a szavazatok több mint ötven százalékát kaptuk meg. A katalán emberek hallatták a hangjukat. Eljött az ideje annak, hogy tárgyaljunk az önrendelkezésről szóló népszavazásról – közölte választási sikere után a Katalán Köztársasági Baloldal vezetője. Pere Aragonès minden bizonnyal azért szólította meg az uniós intézményeket, mert a négy évvel ezelőtti függetlenségi referendumot és a katalán szeparatista politikusok, illetve híveik elleni rendőrségi akciókat akkoriban spanyolországi belügynek minősítették Brüsszelben, amelybe nem kívántak beavatkozni.
Fotó: MTI/EPA/EFE/David Borrat
A függetlenségre törekvő pártok többségbe kerülése ellenére elemzők megjegyzik: a függetlenségi mozgalom a 2017-es népszavazás óta sokat vesztett lendületéből az elszakadást képviselő pártok megosztottsága és közös víziójuk hiánya miatt, amely a kampányban is szembetűnő volt. A 2017. október 1-jén Katalóniában megrendezett, a tartomány függetlenségéről szóló népszavazást alkotmányellenesnek minősítette Madrid, amely hét hónapra felfüggesztette Katalónia autonómiáját. Az akkori katalán kormány több tagját 2019-ben börtönbüntetésre ítélték, Carles Puigdemont katalán elnök pedig önkéntes száműzetésbe vonult Belgiumba. A legutóbbi, 2017 decemberében megrendezett tartományi választásokat még a függetlenségi mozgalom lázában, a Madrid és Barcelona közötti ellenségeskedés közepette tartották meg, nem véletlenül volt akkor 79 százalékos a választási részvétel.
