Pacepa a magyarok elnyomását sem hallgatta el

Hős vagy áruló? – robbant ki a vita a romániai történészek között a nemrég elhunyt Ion Mihai Pacepa történelmi szerepével kapcsolatban.

Photo dated April 1975 of Ion Mihai Pacepa the chief of Securitate, the political police of Ceausescu's regime. AFP PHOTO / ROMPRES (Photo by ROMPRES / AFP) Fotó: ROMPRES

Hős vagy áruló? – robbant ki a vita a romániai történészek között a 92 éves korában nemrég elhunyt Ion Mihai Pacepa történelmi szerepével kapcsolatban. Abban viszont nincs vita, hogy a román külföldi hírszerzés egykori helyettes vezetője a nyilvánosságra hozott információival leleplezte, és alapjaiban rendítette meg a bukaresti kommunista rezsimet.

Pacepa halálhíre kapcsán Vladimir Tismăneanu történész, politológus, a kommunizmus bűneiről szóló jelentést összeállító bizottság egykori elnöke szerint az 1978-ban az Egyesült Államokba menekülő exhírszerző Vörös horizontok című könyve hozzájárult a „nagy hazugság” leleplezéséhez.

„Miután szakított a diktatúrával, amelyet addig szolgált, a kommunizmus engesztelhetetlen ellenségévé vált. A szekusok halálosan gyűlölték, mivel árulónak tartották. Valójában viszont ők árulták el a népszuverenitást. Személyesen sohasem találkoztunk, de több tíz órán keresztül beszéltünk telefonon. Csodálatra méltó béke honolt benne. Megbékélt önmagával. Tudta, hogy vétkezett, és vezekelt érte. Őszintén és önmagával szemben kíméletlenül. Így marad meg az emlékezetemben”

– idézte az erdélyi Krónika Tismăneanut. Egyes történészi elemzések Pacepát a kommunista rendszer egyik legkorruptabb vezetőjeként jellemzik. Állítólag éppen eljárást akartak indítani ellene, ezért menekült Nyugatra. Mădălin Hodor román történész, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság tudományos kutatója szerint hamis vita, hogy áruló vagy hős volt-e Pacepa.

– Valójában Pacepa nem egyik napról a másikra menekült el, alaposan előkészítette távozását, egyszerűen okosabb volt, mint a kollégái

– állítja a történész. Felidézte, hogy Ceaușescu a kommunista Románia kémjeit koordináló hírszerző szolgálat volt helyettes igazgatójának eltávolítását is célba vette egy korrupciós ügy miatt.

Fodor János marosvásárhelyi történész lapunknak elmondta, hogy Pacepa tevékenysége akkor is nyomot hagyott volna a történelemben, ha könyve, a Vörös horizontok akár amerikai propagandatermékként is felfogható. Véleménye szerint az előző rendszerben az exhírszerző gyakorlatilag halálra ítélt árulónak számított.

– Megalapozott volt a vád, hiszen titkosszolgálati vezetőként államtitkokat szolgáltatott ki az akkori ideológiai ellenségnek kikiáltott ország titkosszolgálatának, és súlyos válságot okozott a bukaresti pártvezetésben is, amely a Securitate egyik újjászervezéséhez vezetett

– tette hozzá a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Mint mondta, a rendszerváltást követően Pacepát rehabilitálták, az Egyesült Államok Románia fontos katonai szövetségesévé vált, így a szerepét is átértékelték. – Az 1987-ben megjelent könyvével egyértelműen hozzájárult a rendszerváltást elősegítő hangulathoz, a diktátorházaspár iránt érzett ellenszenv felkorbácsolásához – fogalmazott Fodor.

Az egyetemi oktató fontosnak tartotta kiemelni, hogy Ion Mihai Pacepa munkája a romániai magyarok elnyomását sem hallgatta el, írt Király Károly leveleiről, kitért a román–magyar kapcsolatokra.