Márciusban engedélyeztetheti az EU a Johnson & Johnson vakcináját

Az amerikai, egydózisú vakcina lehet az Európai Unió negyedik engedélyezett oltóanyaga.

2021. 03. 01. 11:25
A Johnson & Johnson oltóanyagából elég egyetlen dózis. Fotó: Mel Evans Forrás: MTI/AP/Mel Evans
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Március elején hagyhatják jóvá a Johnson & Johnson amerikai gyógyszeripari vállalat vakcináját az Európai Unióban

– írja az Euractiv.com európai ügyekkel foglalkozó hírportál Agnès Pannier-Runacher francia gazdasági államtitkár France 3 televíziócsatornának adott interjújára hivatkozva. A Bloomberg hírügynökség értesülései szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) március 11-én engedélyezheti az oltóanyag sürgősségi felhasználását. Az Európai Unióban ez idáig három oltóanyagot engedélyeztek: az AstraZeneca-, a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinákat, ezek mellett pedig a Johnson & Johnson oltóanyaga lehet a negyedik vakcina a brüsszeli programban.

A Johnson & Johnson oltóanyag lehet a negyedik, az EMA által engedélyeztetett vakcina az Európai Unióban
Fotó: MTI/AP/Johnson & Johnson

Az Egyesült Királyság harmincmillió adagot, az Európai Unió kétszázmillió adagot, Kanada 38 millió adagot, a COVAX-államok pedig ötszázmillió adagot rendeltek ez idáig a Johnson & Johnson amerikai vakcinából.

A politikus hozzátette, hogy amennyiben az EMA jóváhagyná az oltóanyagot, már március végén vagy április elején megkezdhetnék vele az oltások beadását. Az államtitkár szerint ez kifejezetten jó hír az unió tagállamainak, ugyanis a többi vakcinával ellentétben a Johnson & Johnson oltóanyagából mindössze egy dózisra van szükség, annak a lehetőségét is megemlítette azonban, hogy bizonyos idő elteltével újabb oltásra lehet szükség belőle.

– Franciaország eddig másfél millió embert oltott be. Júniusra az ország legveszélyeztetettebb népességi csoportjába tartozó mintegy tizenötmillió embert is beoltják. Ehhez azonban az oltóanyagok gyorsabb engedélyeztetésére lenne szükség

– hangsúlyozta Pannier-Runacher.

A korábbi klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy nyolcvan százalék fölött van a vakcina hatékonysági aránya: a súlyos betegségek ellen 85,9 százalékos arányt mutattak az Egyesült Államokban, 81,7 százalékot Dél-Afrikában és 87,6 százalékot Brazíliában. Szakértők szerint más országokban azért lehet alacsonyabb a hatékonyság mértéke, mert ott főként a koronavírus mutáns változatai váltak dominánssá, a súlyos betegségek ellen azonban hasonló eredményeket mutattak, mint az amerikai vizsgálatok. A gyógyszergyártó cég az év végéig mintegy egymilliárd vakcinát tervez előállítani.

Az oltóanyagot egyébként a hétvégén engedélyezték az Egyesült Államokban, ahol ez már a harmadik jóváhagyott vakcina. A gyógyszeripari vállalat a közleményében bejelentette, hogy június végéig százmillió adag vakcina előállítását tervezik, az első adagokkal már a jövő héten megkezdhetik az oltást. A Johnson & Johnson-vakcinákat elsőként Bahrein engedélyezte sürgősségi felhasználásra, erről múlt héten számolt be a helyi egészségügyi hatóság. Dél-Afrikában pedig még a tesztelési folyamatok befejezése előtt beadták az első oltásokat az egészségügyi dolgozóknak, hogy minél hatékonyabban tudjanak fellépni a koronavírus fertőzőbb változatai ellen.

– Az egydózisú vakcina kifejezetten hatékony a koronavírussal szemben, beleértve az újabb változatokat is

– közölte az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügynökség (FDA), mielőtt jóváhagyták volna az oltóanyag alkalmazását.

Az FDA független eljárással vizsgálta a mintegy negyvenezer résztvevővel több országban elvégzett klinikai tesztek eredményeit. A hivatal szerint biztonságos a vakcina, nem merült fel olyan probléma, amely megakadályozhatná a sürgősségi felhasználásra történő engedély kiadását. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az oltóanyag csupán három embernél váltott ki komolyabb mellékhatást. Az oltottak 48,6 százalékának fájt az oltás helye, 39 százaléknál okozott fejfájást, 38,2 százaléknál fáradtságot és 33,2 százaléknál izomfájdalmat. Egyéb mellékhatásokat a beoltottak kilenc százalékánál tapasztaltak, magas lázat pedig csak 0,2 százaléknál.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.