Brenzovics Lászlóra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökére saját otthonában törtek rá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei, és gyanúsították meg szeparatizmussal és államellenes cselekményekkel. A hatósági zaklatásokból bőven kijutott a magyar kormány által támogatott kárpátaljai gazdaságfejlesztési programokat kezelő Egán Ede Alapítványnak és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Az intézmény elnöke, Orosz Ildikó be is perelte a nemzetbiztonsági szolgálatot, mert egyenesen a szakok akkreditálásába próbáltak beleszólni.
Ukrajnában egyfajta revolverszervezetként működik a titkosszolgálat: politikusokat, vállalkozókat, civil aktivistákat, újságírókat terrorizálnak mondvacsinált indokokkal. Többségi vélemény, hogy az SZBU túlterjeszkedik a hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik, pontosabban megrendeléseket teljesít megfelelő juttatásért cserébe. Nemrég egy hatalmas botrány tépázta meg a titokszervezet amúgy sem veretes hírnevét. Két ezredes el akarta tenni láb alól az elhárítás egyik korábbi tábornokát, de a kitervelt merényletbe hiba csúszott, nyilvánosságra került a titkos terv. A zavaros leszámolási kísérlet mindenesetre arra jó volt, hogy ismét előtérbe kerüljön a nemzetbiztonsági szolgálat régóta halogatott reformja.
Kijev európai és tengerentúli partnerei már a kétezres évek elejétől sürgetik a titkosszolgálat átalakítását, szerintük jelenlegi formájában még mindig a szovjet éra hírhedt és rettegett KGB-jének a csökevénye. A titkosszolgálat megreformálására az első kísérletek még a kilencvenes évek legvégén megtörténtek. 1999-ben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése indítványozta az SZBU reformját, a 2014-es Majdan-tüntetések után az Európai Unió kezdeményezte ugyanezt, 2015-re létrejött egy koncepció az átalakításokra vonatkozóan, 2016-ban nemzetközi munkacsoport alakult a megvalósításra, mostanra pedig elkészült Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslata.
Az első olvasatban már el is fogadott törvényhozói indítvány értelmében 2024-ig folyamatosan visszavágnák az SZBU csápjait, több, jól jövedelmező területről egyszerűen kitiltanák a szervet. Felszámolnák a korrupció és szervezett bűnözés elleni részlegét, elvonnák a jogát, hogy a bírósági szakaszban nyomozást folytathasson. Ezeket a hatásköröket részben a már működő állami nyomozóirodának, részben pedig a létrehozni kívánt állami gazdaságvédelmi hivatalnak adnák át. A szerv munkatársainak létszámát a jelenlegi 27 ezerről tízezerre csökkentenék. Elemzők szerint ezek az intézkedések egészen biztosan nincsenek a mostani SZBU-sok ínyére, ezért vélhetően mindent megtesznek azért, hogy mire a róluk szóló törvény vitája második olvasatban is a parlament elé kerül, abban már árnyaltabb legyen az összkép.