Rettegést kelt a KGB utódszervezete

A múlt év végén kommandósok zaklatták a kárpátaljai magyarság szervezeteit. Ma már többségi vélemény, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat túlterjeszkedik a hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik. A régóta halogatott reformja most a gyakorlatban is megvalósulhat, de kérdés: miért jó ez Volodimir Zelenszkij államfőnek?

2021. 03. 04. 5:45
Training of special units of the SSU in Kiev
Training of special units of the SBU on the proving ground near Kiev, Ukraine on 24 March 2018. (Photo by Maxym Marusenko/NurPhoto) (Photo by Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: MAXYM MARUSENKO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Brenzovics Lászlóra, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökére saját otthonában törtek rá az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) emberei, és gyanúsították meg szeparatizmussal és államellenes cselekményekkel. A hatósági zaklatásokból bőven kijutott a magyar kormány által támogatott kárpátaljai gazdaságfejlesztési programokat kezelő Egán Ede Alapítványnak és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának is. Az intézmény elnöke, Orosz Ildikó be is perelte a nemzetbiztonsági szolgálatot, mert egyenesen a szakok akkreditálásába próbáltak beleszólni.

Ukrajnában egyfajta revolverszervezetként működik a titkosszolgálat: politikusokat, vállalkozókat, civil aktivistákat, újságírókat terrorizálnak mondvacsinált indokokkal. Többségi vélemény, hogy az SZBU túlterjeszkedik a hatósági jogkörén, már-már maffiafilmekből ismerős módszerekkel dolgozik, pontosabban megrendeléseket teljesít megfelelő juttatásért cserébe. Nemrég egy hatalmas botrány tépázta meg a titokszervezet amúgy sem veretes hírnevét. Két ezredes el akarta tenni láb alól az elhárítás egyik korábbi tábornokát, de a kitervelt merényletbe hiba csúszott, nyilvánosságra került a titkos terv. A zavaros leszámolási kísérlet mindenesetre arra jó volt, hogy ismét előtérbe kerüljön a nemzetbiztonsági szolgálat régóta halogatott reformja.

Kijev európai és tengerentúli partnerei már a kétezres évek elejétől sürgetik a titkosszolgálat átalakítását, szerintük jelenlegi formájában még mindig a szovjet éra hírhedt és rettegett KGB-jének a csökevénye. A titkosszolgálat megreformálására az első kísérletek még a kilencvenes évek legvégén megtörténtek. 1999-ben az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlése indítványozta az SZBU reformját, a 2014-es Majdan-tüntetések után az Európai Unió kezdeményezte ugyanezt, 2015-re létrejött egy koncepció az átalakításokra vonatkozóan, 2016-ban nemzetközi munkacsoport alakult a megvalósításra, mostanra pedig elkészült Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslata.

Az első olvasatban már el is fogadott törvényhozói indítvány értelmében 2024-ig folyamatosan visszavágnák az SZBU csápjait, több, jól jövedelmező területről egyszerűen kitiltanák a szervet. Felszámolnák a korrupció és szervezett bűnözés elleni részlegét, elvonnák a jogát, hogy a bírósági szakaszban nyomozást folytathasson. Ezeket a hatásköröket részben a már működő állami nyomozóirodának, részben pedig a létrehozni kívánt állami gazdaságvédelmi hivatalnak adnák át. A szerv munkatársainak létszámát a jelenlegi 27 ezerről tízezerre csökkentenék. Elemzők szerint ezek az intézkedések egészen biztosan nincsenek a mostani SZBU-sok ínyére, ezért vélhetően mindent megtesznek azért, hogy mire a róluk szóló törvény vitája második olvasatban is a parlament elé kerül, abban már árnyaltabb legyen az összkép.

Volodimir Zelenszkij reformtervének értelmében az SZBU feladatköre a jövőben csupán a terrorizmus elleni harcra, a felderítésre, az államtitkok őrzésére és a felforgató tevékenység kiszűrésére korlátozódna. A legjövedelmezőbb területekről ellenben kiszorulna az ellenszenves intézmény. Az államfő érvelése szerint egy ilyen típusú strukturális váltás közelebb viszi Ukrajnát az európai államokhoz, ahol a titkosszolgálatokat nem revolverként használják. A reformnak nyilván örülnének a gazdasági szereplők is, akiket sokszor megfojt az SZBU-s felügyelet és a törvénytelen pénzbehajtás. Amint utaltunk rá, a jövedelmezőbb megbízásokat az állami nyomozóiroda kapná meg, ami a kormánynak van alárendelve, az SZBU kontrollja pedig az államfői iroda helyett a parlamenthez kerülne át.

Mivel az SZBU a mindenkori államfőnek volt eddig alárendelve, az eddigi országvezetők nem is hagyták kihasználatlanul ezt a politikai aduászt. Ezért is meglepő elemzők szerint, hogy az SZBU reformját célzó törvényjavaslat Volodimir Zelenszkij kezdeményezése. Adódik is a kérdés: a regnáló elnöknek miért állhat érdekében a nemzetbiztonsági szolgálat leépítése, meggyengítése. Emiatt aztán óvatosságra intenek a szakértők az átalakítások valódiságával kapcsolatban. Nagy kérdés az is, hogy most végig tudják-e vinni a megújítási terveket.

Sztanyiszlav Recsinszkij, az SZBU egykori sajtósa szkeptikusan viszonyul a reformelképzelésekhez. Emlékeztet arra, hogy a kijevi parlament még 2018-ban elfogadta a nemzetbiztonságról szóló új jogszabályt, ami az SZBU reformját volt hivatott előkészíteni, s újraosztani a szervezet funkcióit, de azóta sem történt érdemi előrelépés. A szerv belső ügyeiben igen jártas szakértő külön kitér arra is, hogy a kérdést kiemelten kezelik az Egyesült Államok kijevi nagykövetségén, az EU-tagállamok képviseletein, valamint a NATO-ban, s ezeknek a partnereknek más-más óhajaik vannak, amelyeket nem olyan egyszerű összecsiszolni. S mindeközben arról az apróságról se feledkezzünk meg, hogy a nemzetközi véleményezések, javaslatok vajon kimerítik-e a külső beavatkozás fogalmát, amire bizonyos esetekben nagyon kényesek tudnak lenni a kormányzati kabinetekben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.