– Egyes elemzők szerint „szuperév” előtt áll az uniós klímapolitika, az Európai Bizottság nemrég meghirdette a klímaadaptációs stratégiát, a klímatörvényről szóló tárgyalások pedig lassan a finisükbe érkeznek. Mekkora a valószínűsége annak, hogy április 22-e, a Joe Biden amerikai elnök által összehívott klímacsúcs előtt megállapodást sikerül elérni a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az EP között?
– Az európai klímatörvény folyamatban lévő tárgyalása során Magyarország támogatta az Európai Tanács általános megközelítését, amely többek között 2030-ig nettó 55 százalékos kibocsátás-csökkentési célt tartalmazott. Jelenleg folynak az egyeztetések az uniós intézmények között, de a felek álláspontja egyelőre igen messze áll egymástól, nem csak a klímacél tekintetében.
A környezetvédelmi miniszterek március 18-i egyeztetésén valóban elhangzott, hogy az EU globális klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött vezető szerepét erősítené, ha a tagállamok meg tudnának állapodni a Joe Biden amerikai elnök által április 22-re – a Föld napjára – összehívott magas szintű klímacsúcs előtt. Jelenleg azonban nem tartjuk valószínűnek, hogy addig sikerül lezárni a tárgyalásokat. Magyarország mindenesetre konstruktívan áll a vitához.
– Melyek a legfontosabb magyar szempontok, amelyeknek sikerülhet érvényt szerezni a klímatörvény tárgyalásai során? A nyáron bemutatandó, „Fit for 55” jogszabálycsomaggal kapcsolatosan mik a hazai elvárások?
– Az európai klímatörvény eddigi tárgyalásai során hangsúlyos magyar eredménynek tartjuk, hogy kikerült a szövegből, hogy az Európai Bizottság saját hatáskörben döntsön a 2030 és 2050 közötti uniós kibocsátásteljesítési ütemről. Fontos ugyanis, hogy az állam- és kormányfők adjanak iránymutatást, amikor a 2040-es köztes célt tűzzük ki. A készülő, júniusra várható „Fit for 55” jogszabályjavaslati csomag tekintetében, amely az új cél elérésének módját rögzíti az uniós klíma- és energiapolitikában, a magyar álláspont december óta nem változott.
Az egyik legfontosabb pont, hogy megőrizzük az EU hitelességét a nemzetközi színtéren, valamint igazságos és kiegyensúlyozott módon érjük el az uniós klímacélokat.
Igazságosan, vagyis támogatva az alacsonyabb jövedelmű tagállamok erőfeszítéseit a kitűzött célok elérésében, segítve őket az általuk viselt, magasabb anyagi terhek finanszírozásában. Illetve kiegyensúlyozott módon, vagyis nagyobb konvergenciát kell elérni a teljesítések között. Ugyanis míg egyes tagállamok – például Magyarország – már eddig is jelentős szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést értek el az 1990-es bázisévhez képest, addig más tagállamok – például Ausztria vagy Spanyolország – nemhogy nem csökkentették, de még növelték is a bázisévhez képesti kibocsátásukat.
Figyelembe kell vegyük azt is, hogy nem mindenki ugyanarról a szintről indul.