Szigorítások és tüntetések a romániai nagyvárosokban

Az éjszakai kijárási tilalom ellenére néhány százan tüntettek a szigorúbb intézkedéseket bevezető kormány ellen.

Bukarestben, de Románia több nagyvárosában is tiltakozó megmozdulások voltak vasárnap este, miután életbe léptek a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére bevezetett újabb korlátozások.

A fővárosban éjfélkor az éjszakai kijárási tilalom ellenére néhány százan tüntettek a szigorúbb intézkedéseket bevezető kormány ellen.

Nagyszebenben a demonstrálók azt hangoztatták, hogy a szabadságukat kérik vissza, mivel már egy éve nem szabadok. Kolozsváron az utcára vonuló fiatalok az edzőtermek bezárása ellen emelték fel a hangjukat, szerintük az egészséges élethez elengedhetetlen a mozgás. Az Agerpres román hírügynökség temesvári, aradi, brăilai és pitești tiltakozó megmozdulásokról is tudósított. Temesváron a csendőrök 122 személyt igazoltattak az előzetesen be nem jelentett, spontán utcai tüntetés résztvevői közül. A nagyszebeni csendőrség hétfőn közölte: zajlik az éjszakai, törvénytelen tiltakozáson megjelentek azonosítása, a szervezőket és a résztvevőket megbírságolják.

Az új romániai óvintézkedések értelmében azokon a településeken, amelyeken az elmúlt tizennégy napon jegyzett új koronavírusos megbetegedések száma ezer lakosra vetítve meghaladja a négyet, pénteken, szombaton és vasárnap a kijárási tilalom 20 órától lép érvénybe, a kereskedelmi egységek pedig csak 18 óráig tarthatnak nyitva.

A szigorításon akkor enyhítenek, ha a fertőzöttségi ráta 3,5 ezrelék alá csökken. Amennyiben egy településen 7,5 ezrelék fölé nő a fertőzöttek aránya, hétköznapokon is 20 órától érvényes a lakhelyelhagyási tilalom és a kereskedelmi egységek korai zárása.

A száz napja felesküdött Florin Cîţu vezette kormány eddigi járványkezelési tevékenységével kapcsolatban felemás képet vázolt Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi munkatársa.

– A lezárások mértéke enyhébb, mint sok más európai országban. Az intenzív osztályok terhelése ugyanakkor egyre nagyobb. Egyértelmű, hogy csak a sikeres oltási kampány tudja a helyzetet megváltoztatni. Ha egy pozitívumot kellene kiemelni, akkor az oltási platformot, a jelentkezésekre létrehozott elektronikus szoftvert választanám, amely felhasználóbarát

– fogalmazott lapunknak a politológus. Hozzátette ugyanakkor, hogy az botrány, amit az egészségügyi miniszter a zárt, eltitkolt oltóközpontok listájának nyilvánosságra hozatalával kirobbantott, rossz fényt vet a vakcinálási folyamatra. – Az, hogy a nemzetvédelmi dolgozók és családtagjaik soron kívül megkaphatják az oltást, rossz emlékeket idéz a társadalomban. A helyzet ebben a tekintetben az, mint a rendszerváltás előtt, amikor voltak egyenlők és egyenlőbbek; voltak, akik soron kívül hozzájutottak mindenféle jóhoz, mások pedig éheztek. Most újra azt látjuk, hogy vannak, akikre külön szabályok vonatkoznak – mondta Illyés Gergely.