A német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) titkosszolgálati megfigyelés alá helyezi a legerősebb ellenzéki pártot, a bevándorlásellenes AfD-t, amiért veszélyt jelent a demokráciára. A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat az alkotmányvédelmi szempontból gyanús esetek közé sorolta a pártot a szélsőjobboldalhoz fűződő kötelékei miatt. A múlt héten meghozott döntésről a német sajtó szerdán számolt be. A döntés értelmében
a BfV megfigyelés alatt tarthatja az ellenzéki alakulat politikusait, beépített emberek révén lehallgathatja beszélgetéseiket.
Lapunk is beszámolt korábban arról, hogy az alkotmányvédelmi hivatal lépése példátlan, hiszen parlamenti képviselettel rendelkező párt korábban nem került ilyen szinten az alkotmányvédelem látókörébe. Az AfD-t két évvel ezelőtt vette vizsgálat alá a BfV, ez a nyomozás most januárban zárult le. A több ezer oldalas jelentés bizonyítékokat tartalmaz, illetve az AfD politikusainak az elmúlt években elhangzott beszédeit és nyilatkozatait veszi górcső alá – írja a Der Spiegel magazin. Az alkotmányvédelmi hivatal megítélése szerint az AfD-ben egyre nagyobb teret kapnak a radikális elemek, a párt veszélyt jelent Németország alkotmányos berendezkedésére. A párt ifjúsági tagozatát és a Der Flügel nevű radikális szárnyát már 2019-ben titkosszolgálati ellenőrzés alá vonták. A Der Flügel tavaly márciusban feloszlatta önmagát, ám hétezer fős tagságának nagy része továbbra is politikailag aktív.
E szárnynak a pártvezetésre gyakorolt hatása miatt döntött úgy a BfV, hogy keményebben lép fel az AfD ellen – közölte a Der Spiegel.
Az AfD szerint az ellenük zajló lépések sorozata politikailag motivált, s nemrég azt nyilatkozta a párt: amennyiben titkosszolgálati ellenőrzés alá vonják, azzal sérül a pártnak az alkotmányban rögzített joga, hogy egyenlő esélyekkel induljon a választásokon.
– Botrányos – reagált a mai sajtóhírre Tino Chrupalla, az AfD társelnöke, azzal vádolva a nemzetbiztonsági szolgálatot, hogy a sajtónak kiszivárogtatott információkkal a demokratikus pártok közötti versengést kívánja befolyásolni.
A 2013-ban alapított AfD a 2015-ben kezdődött európai migrációs válság következtében erősödött meg, a négy évvel ezelőtti szövetségi parlamenti választásokon 12,6 százalékos eredményt ért el, s az elmúlt években mind a tizenhat német tartomány törvényhozásába bekerült. Különösen a keleti tartományokban népszerű. Németországban idén választási „szuperév” lesz: az őszi szövetségi megméretés mellett hat tartományban rendeznek voksolást.
