Nincs favoritja az Európai Uniónak Tiranában

Parázs hangulatban fut neki a vasárnapi parlamenti választásoknak Albánia, az unió és hazánk szempontjából csak a stabilitás lenne fontos.

Parázs hangulatban fut neki a vasárnapi parlamenti választásoknak Albánia: szerdán Elbasan városában egy embert lelőttek, további négyet megsebesítettek az elfajuló kampányrendezvényeken. A meggyilkolt 56 esztendős férfi állítólag az Edi Rama miniszterelnök vezette Szocialista Párt aktivistája volt, akit az ellenzéki Demokrata Párt hívei azzal gyanúsítottak, hogy szavazatokat vásárol.

Az indulatok pattanásig feszültek, sokan az 1990-es rendszerváltás óta rendezett legfontosabb választásként értékelik a mostanit.

A voksolás tétje, hogy másodszor is újrázni tud-e az országot 2013 óta vezető egykori kosárlabdázó, festő és író, Edi Rama, vagy kihívója, a konzervatív Lulzim Basha kerekedik felül. A közvélemény-kutatások szerint a baloldali kormánypárt az esélyesebb, a szavazatok több mint negyven százalékára számíthatnak, így még egy jobboldali összefogás se szoríthatja meg őket. Kérdés, hogy az esetleges győzelmébe belenyugodna-e az ellenzék vagy a fentihez hasonló erőszakos válaszra lehet számítani.

Már a jobbára ceremoniális szerepet betöltő köztársasági elnök, Ilir Meta is bejelentette: ha Edi Rama „kleptokrata rezsimje”, „a kommunisták undorító másolata” győz, ő lemond.

– Mindkét politikai erőről elmondható, hogy unióbarát, ezért az Európai Uniónak nincs favoritja.

Az uniós érdek csupán annyi, hogy stabil, az integrációt folytató kormány alakuljon. Kampányukban a miniszterelnök-jelöltek egyaránt a csatlakozás felgyorsítását ígérték

– értékelte lapunknak az albán választások tétjét uniós szempontból Németh Ferenc. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója ugyanakkor azt is hozzátette: való igaz, hogy az elmúlt években az albán kormány nem haladt a megfelelő ütemben az unió által megkövetelt jogállamisági kritériumok teljesítésében. – A kormány és az ellenzék 2017 óta lényegében nem kommunikál, erős aggályok fogalmazódnak meg a sajtószabadsággal kapcsolatban, és adottak a tipikus „nyugat-balkáni betegségek”: a korrupció, a szervezett bűnözés – sorolta a legfőbb kihívásokat. Hozzátette,

ennek ellenére a pártoknak 2020 nyarán sikerült egy jelentős kompromisszumot létrehozniuk a választási törvény reformja kapcsán.

Az albán csatlakozási folyamat Magyarország szempontjából már csak azért is kitüntetett, mert Várhelyi Olivérhez, a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztoshoz tartozik az ügy az Európai Bizottságban. A magyar biztos már többször sürgette, hogy mielőbb nyissák meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Hol tartunk ebben most? A Balkán-szakértő az integrációs folyamatról elmondta, Albánia még mindig a csatlakozási tárgyalások megindultára vár.

Ehhez egyébként papíron már minden feltételt – például a választójogi reformot vagy az alkotmánybíróság működőképességét – teljesítettek, így a választások után várhatóan tovább lehet lépni.

És hogy mikorra érhet be a reformok gyümölcse? – Nem látok arra esélyt, hogy Albánia a közeljövőben csatlakozzon az Európai Unióhoz. Egyrészt azért, mert Tiranának is számos problémát orvosolnia kell még, másrészt mert bizonyos nyugat-európai országokban is nagy az ellenállás – latolgatta az uniós integráció esélyeit a szakember. Hozzátette, a lassú folyamat ellenére a társadalom meglepő módon támogatja az uniós csatlakozást. – Azért meglepő módon, mert a térségben ellenkező trendek figyelhetők meg: az unió egyre láthatatlanabb és hiteltelenebb a Nyugat-Balkánon – magyarázta.

Németh Ferenc szerint Magyarországnak is a stabil politikai környezet az érdeke, hiszen kiemelt külpolitikai célunk a Nyugat-Balkán integrációja, és jelentősek a magyar beruházások, például az OTP az egyik vezető bank a térségben.

Mikor a nemzetközi diplomáciában újra terítékre került a Balkán határainak átrajzolása, felmerülhet, hogy Tirana is dédelget efféle terveket. – Nagy-Albánia létrehozásának ötlete mára lekerült a napirendről. Realitása nincs, és ezt már a politikai elit is látja, így a kampányban sem jött szóba. Már csak azért sem, mert Albánia 2009 óta NATO-tag, és a szövetségesek sem néznék jó szemmel, ha a kormányzat Nagy-Albániáról szövögetne álmokat – vélekedett a szakember.