Oroszország visszavonja csapatait az ukrán határ mellől

Nógrádi György: A Krímet nem adják vissza az oroszok, ezt a nyugati politikusok is tudomásul veszik.

Donyec-medence, 2021. április 10. Tüzérségi támadásban lerombolt házuk helyszínére érkezõ emberek a Donyec-medencei front közelében 2021. áprilils 9-én. Az elmúlt két hétben több ukrán katona is meghalt a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében, ahol az utóbbi idõben jelentõsen kiélezõdött a helyzet. MTI/AP Fotó: -

Oroszország visszavonja katonáit Ukrajna határai mellől – jelentette be ma Szergej Sojgu védelmi miniszter. – A csapatok demonstrálták azon képességeiket, hogy megbízható védelmet tudnak nyújtani az országnak. Ebben a tekintetben úgy döntöttem, hogy befejezzük terepszemlénket a déli és a nyugati katonai körzetekben – közölte a Krím-félszigeten tartózkodó Sojgu. Az érintett egységeknek május 1-jéig kell visszatérniük bázisaikra. Oroszország az elmúlt hetekben komoly haderőt – összesen mintegy százezer katonát – csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félszigetre.

Orosz hadihajó hadgyakorlaton vesz részt a Fekete-tengeren
Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Az év kezdete óta már 26 ukrán katona halt meg a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban is, amelyet – a feltehetőleg orosz katonai támogatást élvező – oroszbarát szakadárokkal vív Kijev. Moszkvában eddig azzal magyarázták a csapatösszevonásokat, hogy azokat a szomszédos Ukrajnában zajló események tették indokolttá, a megerősödő katonai jelenlét senkire sem jelent veszélyt, az csupán védelmi célokat szolgál.

Nemrég az EU felszólította Oroszországot haderőinek azonnali kivonására a térségből. Joe Biden amerikai elnök aggodalmának adott hangot és Ukrajna területi integritása melletti elkötelezettségét hangsúlyozta a Vlagyimir Putyinnal folytatott múlt heti telefonbeszélgetése során. – Oroszországnak le kell állítania provokatív tevékenységét, és haladéktalanul meg kell tennie mindent az orosz–ukrán feszültség megszüntetéséért – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár múlt héten, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A feszültség növekedése miatt Ukrajna nyugati szövetségeseihez fordult segítségért, de Volodimir Zelenszkij ukrán államfő még azt is megüzente orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak, hogy találkozniuk kellene a fronton, hogy diplomáciai úton kerüljék el a háború kirobbanását.

Tüzérségi támadásban lerombolt házak a Donyec-medencei front közelében április 9-én
Fotó: MTI/AP

– Az nyilvánvaló, hogy Oroszország katonailag sokkal erősebb, mint Ukrajna, de nyilvánvaló az is, hogy egy háború következményeként olyan hidegháború alakulna ki, amit az emberiség még nem látott – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Oroszország és Ukrajna, illetve Oroszország és a nyugati országok között kiéleződött feszültséggel kapcsolatban. Az elemző szerint az ukrán politika alapvető célja, hogy bevonja a konfliktusba a nyugati országokat, elsősorban az Egyesült Államokat. Volodimir Zelenszkij államfő rendszeresen egyeztet a nyugati vezetőkkel és a NATO főtitkárával, egyre több közös hadgyakorlatot terveznek és hajtanak végre a NATO-val.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő látogatást tesz a Donyec térségben 2021. április 8-án
Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat/Érczi Kovács Gyula

Az Egyesült Államok jelenleg évi 300 millió dollár katonai segélyt biztosít Ukrajnának, az ukrán katonatiszteket amerikai, kanadai, brit helyszínekre küldik továbbképzésre – hívta fel a figyelmet a konfliktus körülményeire Nógrádi György. A szakértő emlékeztetett: augusztus 23-án rendezik meg az úgynevezett Krími Platform csúcstalálkozóját azon államok vezetőinek részvételével, amelyek támogatják Ukrajnát abban, hogy visszaszerezze a Krímet, egy nappal később pedig az ukrán függetlenség harmincadik évfordulója lesz, „amelyre a NATO-főtitkártól az amerikai elnökig mindenkit meghívnak.” – A Krímet nem hajlandóak visszaadni az oroszok, ezt a nyugati politikusok jelentős része négyszemközt tudomásul veszi, hivatalos fórumokon természetesen nem – hangsúlyozta Nógrádi György.