időjárás -4°C Gerda , Martina 2023. január 30.
logo

Washington beváltotta a korábbi fenyegetéseit

Bendarzsevszkij Anton
2021.04.17. 07:44
Washington beváltotta a korábbi fenyegetéseit

Újabb amerikai szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben az Egyesült Államok: A Joe Biden megválasztása óta eltelt három hónap alatt ez már a második intézkedéscsomag Moszkvával szemben, amely meglehetősen rosszkor jött: a Nyugat és Oroszország viszonya a végsőkig feszült, az orosz katonaság Ukrajna határainál gyakorlatozik, miközben maga az amerikai elnök néhány napja találkozót ajánlott orosz kollégájának. Biden a szankciók után már a deeszkalációról beszél, ugyanakkor a legrosszabb majd csak ezután jöhet.

Washington beváltotta a korábbi fenyegetéseit: egy hónappal ezelőtt az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács jelentése kimondta, hogy Oroszország beavatkozott a 2020-as amerikai elnökválasztásokba, ami szankciós intézkedéseket von majd maga után. A jelentés után másnap az amerikai elnök az ABC televíziónak adott, azóta elhíresült interjújában gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint, és elmondta, hogy Oroszország fizetni fog a tetteiért.

Rosszkor jött szankciók

A Joe Biden által emlegetett fizetés ideje most érkezett el, de a lehető legrosszabbkor:

Ukrajna határai mentén ugyanis hetek óta újabb feszültséggócpont van kialakulóban, miután Oroszország nagy erejű csapatösszevonásokat végez a térségben. Angela Merkel német kancellár múlt héten személyesen hívta Vlagyimir Putyint, hogy meggyőzze a deeszkaláció szükségességéről. Kedden már maga Biden telefonált Kremlbe, és egy kétoldalú találkozót ajánlott, aminek a lehetőségét az amerikai vezető eddig kizárta. Úgy tűnt, hogy a helyzet elindult a megoldás útján, azonban két nappal később az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben.

Tágul a kör

Az újabb szankciós kör a márciusi intézkedésekhez hasonlóan szintén inkább jelzésértékű, és nem fogja érinteni az orosz gazdaságot. Washington összesen negyven személy és hat orosz IT-cég ellen vezetett be szankciókat, és a washingtoni orosz diplomáciai képviselet tíz munkatársát utasította ki az országból. A szankciók legérzékenyebb része az orosz állampapírokat érinti: június 14-től amerikai befektetőknek megtiltják az elsődleges jegyzésű orosz állampapírok vásárlását. Ám a másodlagos piac továbbra is elérhető, ráadásul az amerikaiak kezében lévő orosz állampapír-állomány nem annyira jelentős, és az orosz központi bank adatai szerint 12,8 milliárd dolláron áll, ami a teljes kintlevőség 6,9 százaléka.

Ugyanakkor jelentősen kiszélesedett az ok-okozat köre: Washington a belpolitikai tartalom (a tavalyi elnökválasztásba való beavatkozás és az amerikai kormányzati szervezetek elleni hekkertámadások) mellett egy sor külföldi lépést is felró Moszkvának – külföldi befolyásszerzés korrupciós ügyletek révén, külföldön élő orosz disszidensek és újságírók elleni lépések, USA szövetségesei elleni biztonsági fenyegetések és egyebek.

Mi jöhet még?

Az előbbiek fényében egészen váratlanul jött Biden nyilatkozata a szankciókat követően, amelyben az Oroszországgal való kapcsolatok rendezéséről beszélt.

– Itt az ideje a deeszkalációnak. Átgondolt párbeszéd és diplomáciai folyamat révén kell továbblépnünk. Az Egyesült Államok kész a konstruktív előrelépésre ebben a folyamatban – mondta Biden csütörtökön a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.

 

.

A legrosszabb azonban még csak most jöhet.

Oroszország már jelezte, kemény ellenlépésekkel reagál, és az újabb feszültségforrás az ukrán határoknál összpontosított orosz haderő miatt is aggasztó lehet.

Orosz szakértők szerint lényegében elfogytak Washington kezéből a jelzésértékű, de gazdaságilag kockázatmentes intézkedések. Egy újabb szankciós kör már minden korábbinál komolyabb lehet, és hosszú időre a megbékélés lehetőségét is kérdésessé tenné. Ilyen lehet például Oroszország lekapcsolása a nemzetközi fizetési rendszerről, a Visa- és a Mastercard-kártya-kibocsátók orosz működésének tilalma vagy az orosz olajexport korlátozása. Az újabb szankciók eközben elkerülhetetlennek tűnnek.

A márciusi intézkedések szerint amennyiben a megcélzott fél nem lép vissza a szankciók alapjául szolgáló tevékenységtől, kilencven napon belül – vagy júniusig – újabb drasztikus lépésekre fog sor kerülni.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.