Washington beváltotta a korábbi fenyegetéseit: egy hónappal ezelőtt az amerikai Nemzeti Hírszerzési Tanács jelentése kimondta, hogy Oroszország beavatkozott a 2020-as amerikai elnökválasztásokba, ami szankciós intézkedéseket von majd maga után. A jelentés után másnap az amerikai elnök az ABC televíziónak adott, azóta elhíresült interjújában gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint, és elmondta, hogy Oroszország fizetni fog a tetteiért.
Rosszkor jött szankciók
A Joe Biden által emlegetett fizetés ideje most érkezett el, de a lehető legrosszabbkor:
Ukrajna határai mentén ugyanis hetek óta újabb feszültséggócpont van kialakulóban, miután Oroszország nagy erejű csapatösszevonásokat végez a térségben. Angela Merkel német kancellár múlt héten személyesen hívta Vlagyimir Putyint, hogy meggyőzze a deeszkaláció szükségességéről. Kedden már maga Biden telefonált Kremlbe, és egy kétoldalú találkozót ajánlott, aminek a lehetőségét az amerikai vezető eddig kizárta. Úgy tűnt, hogy a helyzet elindult a megoldás útján, azonban két nappal később az Egyesült Államok újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben.
Tágul a kör
Az újabb szankciós kör a márciusi intézkedésekhez hasonlóan szintén inkább jelzésértékű, és nem fogja érinteni az orosz gazdaságot. Washington összesen negyven személy és hat orosz IT-cég ellen vezetett be szankciókat, és a washingtoni orosz diplomáciai képviselet tíz munkatársát utasította ki az országból. A szankciók legérzékenyebb része az orosz állampapírokat érinti: június 14-től amerikai befektetőknek megtiltják az elsődleges jegyzésű orosz állampapírok vásárlását. Ám a másodlagos piac továbbra is elérhető, ráadásul az amerikaiak kezében lévő orosz állampapír-állomány nem annyira jelentős, és az orosz központi bank adatai szerint 12,8 milliárd dolláron áll, ami a teljes kintlevőség 6,9 százaléka.
Ugyanakkor jelentősen kiszélesedett az ok-okozat köre: Washington a belpolitikai tartalom (a tavalyi elnökválasztásba való beavatkozás és az amerikai kormányzati szervezetek elleni hekkertámadások) mellett egy sor külföldi lépést is felró Moszkvának – külföldi befolyásszerzés korrupciós ügyletek révén, külföldön élő orosz disszidensek és újságírók elleni lépések, USA szövetségesei elleni biztonsági fenyegetések és egyebek.
