A Ryanair-botrány árnyékában tartották meg az elnöki találkozót

Az európai utasszállítóval történt incidens felgyorsíthatja az orosz–belarusz integrációt.

Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin előző találkozója Moszkvában, 2021. április 21-én. Van kihez fordulni. Forrás: Kremlin.ru

Péntek délután ismét találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Belarusz vezetője, Aljakszandr Lukasenka. Habár idén ez már a harmadik találkozójuk, a két vezető most először beszélt személyesen a vasárnapi események óta: amikor a Belarusz területe felett átrepülő, Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot egy robbanószerkezet veszélyére hivatkozva – és egy Mig–29-es vadászgép kíséretével – leszállásra kényszerítették a hatóságok. Mint utólag kiderült, a művelet a gépen utazó ellenzéki blogger, Roman Prataszevics miatt történhetett, akinek a letartóztatása után az utasszállító folytatta útját.

Az elmúlt egy évben tartott találkozók Putyin és Lukasenka között szinte azonos forgatókönyv alapján zajlottak: több órás tárgyalások zárt ajtók mögött, a sajtótájékoztatók hiánya, majd fokozatos információcsepegtetés a belső csatornákon keresztül. A Kreml által megnevezett témák között ugyanakkor nem találjuk a Ryanair-gép incidensével kapcsolatos pontokat – a két állam vezetője hivatalosan a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről, gazdasági, kulturális és energetikai együttműködésről, valamint az integrációs folyamat előrehaladásáról tárgyalt, de szinte kizárt, hogy az elmúlt napok eseményei ne kerültek volna szóba.

Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin előző találkozója Moszkvában, 2021. április 21-én
Fotó: Kremlin.ru

Főleg, hogy a nyugati reakciókat és újabb korlátozásokat maga Lukasenka is próbálta összekötni Oroszországgal: „Ez nem csak ellenünk irányul” – közölte a belarusz törvényhozás előtt mondott szerdai beszédében a vezető. „Mi az ő számukra egy edzőpálya, egy kísérleti terep vagyunk a Keletre való ugrás előtt. Miután letesztelték [a módszereiket] rajtunk, odamennek majd”

– idézte Lukasenka szavait a Belta hírügynökség.

Ugyanakkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a pénteki találkozónak éppen a két ország közötti integráció volt a legfontosabb célja. A gyakori elnöki találkozók mellett a háttérben rendszeresek a kétoldalú bizottságok, szakmai grémiumok egyeztetései, ráadásul egy nappal a szocsi találkozó előtt, most csütörtökön utazott ismét Minszkbe Mihail Misusztyin orosz kormányfő is, hogy belarusz kollégájával tárgyaljon. Kreml a jelek szerint erős nyomás alá helyezte Belaruszt a tavaly augusztusban kirobbant politikai válság óta. A két ország közötti úgynevezett uniós állam papíron már 2000 óta létezik, de Minszk eddig sikerrel tudta visszaverni az orosz integrációs kísérleteket, és sikerrel manőverezett a Nyugat és Oroszország között.

A belarusz pozíciók most azonban nagyon gyenge lábakon állnak, Lukasenka körül elfogyott a levegő, és nemcsak a nyugati szomszédok, de még Ukrajna felé is bezárultak a kapuk. Ilyen helyzetben kizárólag orosz támogatásra számíthat, de Moszkva nem adja ingyen a segítségét.

Egy európai utasszállító földre kényszerítése pedig ismét a vörös vonal átlépésével járt, ami ugyancsak a Kreml kezére játszik. Az elmúlt hónapokban például Belarusz már szinte teljesen átirányította az exportforgalmát a Balti államok kikötőiből orosz kikötők felé, a következő lépés pedig a két ország közötti adópolitika összehangolása és a katonai integráció felpörgetése lehet – ebből egyik sem válna Minszk előnyére.

A vasárnapi eset heves reakciókat váltott ki az Európai Unió részéről, a hét elején tartott, kétnapos EU-csúcson korlátozták a belarusz állami légitársaságnak, a Belaviának az uniós légtér használatát, és javasolták az EU-s légitársaságoknak, hogy kerüljék el Belaruszt. Keddre már legalább tíz vállalat jelentette be, hogy mostantól kerülik az ország légterét, a minszki járataikat pedig törölték. Ez ugyanakkor nem várt nehézségeket okozott a Covid–19-járvány után lábadozó légi szállításban is: szerdán az Air France, csütörtökön az Austrian Airlines moszkvai járatát törölték, miután az orosz hatóságok nem adtak engedélyt a repülésre a megváltozott útvonal miatt. Az RBK orosz hírügynökség információi szerint ugyanakkor a fennakadások oka az új légi közlekedési folyosók kidolgozása, és az európai légitársaságok hamarosan megkapják a szükséges engedélyeket.

Lukasenka megbüntetése az uniós légtér lezárásával azonban nem várt hatással járt: leginkább magát a belarusz lakosságot sújtja, mivel teljesen elzárja őket az európai utazásoktól. A járvány miatt a szárazföldi határokat nem lehetett használni, az egyetlen összekötő kapocs Európával a légi utazás maradt, és most ez is bezárult.