Péntek délután ismét találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Belarusz vezetője, Aljakszandr Lukasenka. Habár idén ez már a harmadik találkozójuk, a két vezető most először beszélt személyesen a vasárnapi események óta: amikor a Belarusz területe felett átrepülő, Athénból Vilniusba tartó Ryanair-járatot egy robbanószerkezet veszélyére hivatkozva – és egy Mig–29-es vadászgép kíséretével – leszállásra kényszerítették a hatóságok. Mint utólag kiderült, a művelet a gépen utazó ellenzéki blogger, Roman Prataszevics miatt történhetett, akinek a letartóztatása után az utasszállító folytatta útját.
Az elmúlt egy évben tartott találkozók Putyin és Lukasenka között szinte azonos forgatókönyv alapján zajlottak: több órás tárgyalások zárt ajtók mögött, a sajtótájékoztatók hiánya, majd fokozatos információcsepegtetés a belső csatornákon keresztül. A Kreml által megnevezett témák között ugyanakkor nem találjuk a Ryanair-gép incidensével kapcsolatos pontokat – a két állam vezetője hivatalosan a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztéséről, gazdasági, kulturális és energetikai együttműködésről, valamint az integrációs folyamat előrehaladásáról tárgyalt, de szinte kizárt, hogy az elmúlt napok eseményei ne kerültek volna szóba.
Fotó: Kremlin.ru
Főleg, hogy a nyugati reakciókat és újabb korlátozásokat maga Lukasenka is próbálta összekötni Oroszországgal: „Ez nem csak ellenünk irányul” – közölte a belarusz törvényhozás előtt mondott szerdai beszédében a vezető. „Mi az ő számukra egy edzőpálya, egy kísérleti terep vagyunk a Keletre való ugrás előtt. Miután letesztelték [a módszereiket] rajtunk, odamennek majd”
– idézte Lukasenka szavait a Belta hírügynökség.
Ugyanakkor nem lehet kétségünk afelől, hogy a pénteki találkozónak éppen a két ország közötti integráció volt a legfontosabb célja. A gyakori elnöki találkozók mellett a háttérben rendszeresek a kétoldalú bizottságok, szakmai grémiumok egyeztetései, ráadásul egy nappal a szocsi találkozó előtt, most csütörtökön utazott ismét Minszkbe Mihail Misusztyin orosz kormányfő is, hogy belarusz kollégájával tárgyaljon. Kreml a jelek szerint erős nyomás alá helyezte Belaruszt a tavaly augusztusban kirobbant politikai válság óta. A két ország közötti úgynevezett uniós állam papíron már 2000 óta létezik, de Minszk eddig sikerrel tudta visszaverni az orosz integrációs kísérleteket, és sikerrel manőverezett a Nyugat és Oroszország között.
A belarusz pozíciók most azonban nagyon gyenge lábakon állnak, Lukasenka körül elfogyott a levegő, és nemcsak a nyugati szomszédok, de még Ukrajna felé is bezárultak a kapuk. Ilyen helyzetben kizárólag orosz támogatásra számíthat, de Moszkva nem adja ingyen a segítségét.
