A magyar kormány előzetesen értesítette az Európai Bizottságot (EB) a döntéséről, miszerint nem vesz részt a brüsszeli vakcinabeszerzés következő fejezetében – ezt Stella Kyriakides egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos erősítette meg csütörtökön azután, hogy a tagállamok egészségügyi miniszterei informális videótanácskozást tartottak. A biztos asszony szerint az EB tudomásul vette a magyar döntést. Kyriakides beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság a tagországok nevében immár a harmadik szerződést kötötte meg a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal: a megállapodás 1,8 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagról szól a 2021 vége és 2023 közötti időszakra.
– A vakcinaportfóliónk bizonyított az elmúlt hónapokban
– tolmácsolta az Európai Bizottság véleményét, nyitva hagyva azt a lehetőséget is, hogy a tudományos szakvélemények fényében a közeljövőben további gyógyszeripari vállalatokkal szerződjön a brüsszeli testület. Mivel április közepe óta több mint harminc százalékkal csökkent a blokkban regisztrált megbetegedések száma, az EU most leginkább a jövő kihívásaira, a vírus mutációira, valamint a korlátozások koordinált feloldására törekszik.
Ennek lehet mérföldköve az uniós Covid-igazolványokról szóló megállapodás: az Európai Bizottság júniusra már működő rendszert vizionál, miközben tegnapi lapzártánkkor a tagállamok és az Európai Parlament is megegyeztek egymással a dokumentumról.
A Magyar Nemzet korábban cikkezett a készülő dokumentumról: az az uniós mozgásszabadság égisze alatt lehetővé tenné, hogy a beoltottak, a koronavíruson átesettek, valamint a negatív PCR-teszttel rendelkezők könnyebben utazzanak a kontinensen.
A csütörtök este tető alá hozott, informális megállapodás értelmében az uniós Covid-igazolványok (a dokumentum elvesztette a bizottság által javasolt „zöld” jelzőt) automatikusan lefedik az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével bíró oltóanyagok általi védettséget, a többi – tehát a hazánkban használt keleti vakcinák – esetében pedig a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek azok elfogadásáról.
Az EP eredetileg azt akarta, hogy legalább az Egészségügyi Világszervezet által nem ajánlott oltóanyagoknak ne adhassanak zöld jelzést a tagországok, ám ez a terv a huszonhetek ellenállásán elbukott.
