– A magyar Európa tanácsi elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítása. Milyen konkrét segítségre számíthatnak például a határon túli magyarok?
– Az Európa Tanács az egyik legfontosabb európai szervezet a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának szempontjából. Miután láttuk, hogy a Minority SafePacket (az őshonos kisebbségek védelmét szolgálni hivatott európai polgári kezdeményezést – a szerk.) az Európai Bizottság elutasította, eldöntöttük: megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek. A magyar külpolitikát nem lehet elképzelni magyar nemzetpolitika nélkül. Négy konferenciát szervezünk e témában: kettőt Magyarországon, kettőt Strasbourgban. Ezeknek az a céljuk, hogy leltárt csináljunk arról, mi a helyzet Európában a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése terén. Másrészt megvizsgáljuk azt, hogyan lehetne előrelépni, hiszen az Európa Tanácsnak normaalkotó szerepe is van.
– A határon túli magyarok szempontjából valószínűleg a kárpátaljaiaknak van szükségük a legnagyobb segítségre, hiszen az ukrán vezetés csorbította nyelvhasználati jogaikat, a magyarokat és vezetőiket rendszeresen vegzálják az állami hatóságok és fenyegetik a nacionalista szervezetek. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben kikerüljön a mélypontról az ukrán–magyar viszony, s ezáltal javuljon a kárpátaljai magyarok helyzete is?
– 2017 szeptembere óta, amikor az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt, valóban számos területen tapasztalunk visszalépést a nemzeti kisebbségek jogainak – különösen a nyelvi és oktatási jogok – érvényesülése terén. A magyar kormánynak és a kárpátaljai magyar közösségnek is az az érdeke, hogy valamilyen módon megállapodjon Ukrajnával ezeknek a jogoknak a visszaszerzésében, mert
ha egyéb területeken is nyomást gyakorol a központi vezetés az adott kisebbségekre, vezetőikre és oktatási intézményeikre, akkor nagyon hamar perspektíva nélkül maradnak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben rendszeresen találkozott ukrán partnerével, arra törekedve, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, ahol át lehet lépni a kapcsolatok nehézségein. Ezek egy része gyakorlati – például határon átnyúló infrastrukturális és útfejlesztési – együttműködés, de ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdésében is előrelépjünk. Az elmúlt hét ilyen szempontból jelentős volt, hiszen az oktatási vegyes bizottság Budapesten ülésezett, és számos kérdésben konstruktív légkörben folyik a vita. Bízzunk benne, hogy ennek lesz eredménye is. Ezek optimizmusra adnak okot, de még messze vagyunk attól, hogy egy valóban megnyugtató, hosszú távú megoldást találjunk a kárpátaljai magyaroknak.