Nincs magyar külpolitika magyar nemzetpolitika nélkül

– Megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára annak apropóján, hogy mától Magyarország tölti be a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására létrehozott, 47 európai országot tömörítő strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét. Sztáray Pétert az ukrán–magyar viszonyról, a nyugat-balkáni EU-bővítésről és a nyugat-európai kettős beszédről is kérdeztük.

Péter Sztáray Fotó: Zoltán Havran

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.
Fotó: Havran Zoltán

– A NATO és Ukrajna közeledését Magyarország vétóval blokkolja a kárpátaljai magyarok helyzete miatt. Ezzel sikerült nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy megoldásra törekedjen?

– Hangsúlyoznám, hogy 2017 szeptembere előtt Magyarország volt az egyik leghatározottabb támogatója Ukrajna euroatlanti közeledésének, akár a vízumliberalizáció, akár az EU-val kötött átfogó megállapodás terén. Sajnos kénytelenek vagyunk megvétózni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű üléseinek összehívását mindaddig, amíg Ukrajna nem biztosítja a kisebbségek korábbi jogait. Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna stabil, fejlődő ország legyen, ezért azt gondolom, ha van politikai szándék – márpedig a mi oldalunkon van –, akkor a tárgyalások folytatásával érhetünk el eredményt.

– Ukrajna az utóbbi időben leginkább biztonságpolitikai kihívásokkal küszködött: kiújultak a kelet-ukrajnai harcok, Oroszország csapatokat telepített Ukrajna határai mellé, majd kivonta őket onnan. Mindeközben van egy erős politikai nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről az ukrán vezetésre. Ezek a tényezők hogyan befolyásolják azt, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol Ukrajnával?

– Az ukrán állam egy bizonytalan helyzetben van, hiszen keleti területein egy elhúzódó konfliktus alakult ki, illetve Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Magyarország 2014 óta számos fórumon és formában kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és többször megerősítettük támogatásunkat Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy az a nehéz helyzet, amelyben Ukrajna van, nem adhat okot arra, hogy gyorsított nemzetépítés keretében a kisebbségi közösségek jogait csorbítsa. Ezt a két kérdést külön kell választani. Magyarország éppen emiatt a NATO-ban támogatja a gyakorlati együttműködést Ukrajnával, ugyanakkor nem támogatja Ukrajna intézményes közeledését a szövetséghez.

Sztáray Péter szerint a nyugat-balkáni bővítés késleltetésével az EU saját érdekeivel szemben cselekszik.
Fotó: Havran Zoltán

– A nyugat-balkáni térség is részben biztonságpolitikai szempontokból fontos Magyarországnak. Hazánk erőteljesen szorgalmazza, hogy az Európai Unióba jelentkező országok mielőbb csatlakozhassanak, hogy minél nagyobb stabilitás alakuljon ki a régióban, de úgy tűnik, megakadt a bővítési folyamat. Elfordulhatnak ezek az országok Európától?

– A magyar érdekek szempontjából elemi fontosságú, hogy a Nyugat-Balkán országai minél hamarabb és minél nagyobb számban csatlakozzanak az euroatlanti szervezetekhez, hiszen ezzel stabilizáljuk hosszú távon ezt a régiót. Évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtti konfliktusok támasztják alá azt, hogy

amikor a Nyugat-Balkánon bizonytalanság volt, akkor az kihatott a mi biztonságunkra is.

A NATO már felvett három térségbeli országot, ami nagyon nagy siker. Az EU-csatlakozás folyamata viszont lelassult. Fontos lenne, hogy még a portugál EU-elnökség alatt Albánia és Észak-Macedónia előtt is megnyíljon a csatlakozási tárgyalások lehetősége. Ugyanilyen fontos, hogy Montenegróval és Szerbiával felgyorsuljanak a már megkezdett tárgyalások. A tagjelölt országoknak természetesen teljesíteniük kell az EU által megszabott feltételeket, azonban van egy stratégiai érdek is: a térség stabilitása és biztonsága akkor lesz hosszú távon szavatolva, ha ezek az országok valóban csatlakoznak. Ha nincs számukra világos perspektíva, az adott társadalmak nem fogják elkötelezni magukat az integráció mellett, s lehetnek más szereplők, akik befolyást fognak szerezni a térségben. Ha az EU ebben lemarad, a saját érdekeivel szemben cselekszik.

– A Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása szempontjából az sem mellékes, hogy ismét felerősödött a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon. Magyarországon is megnőtt az illegális határátlépések száma a múlt év ugyanezen időszakához képest. Továbbra sincs közös európai megoldás erre a problémára. Magyarország mit tud tenni ebben a helyzetben?

– Magyarország szembesült azzal, hogy az elsődleges és legkeményebb fenyegetést a migráció jelenti. Magyarország területén is nagy tömegek igyekeztek ellenőrizetlenül áthaladni. Ebből levontuk a következtetéseket, emiatt építettük ki azt a védelmi rendszert, amely déli határainkon hatékony védelmet nyújt. Ez azonban önmagában nem elég. Előrébb kell vinni a védvonalakat, ezzel kapcsolatban szoros együttműködést folytatunk a nyugat-balkáni országokkal, illetve a Hungary Helps és egyéb programok keretében megpróbálunk a kibocsátó országoknak is segíteni, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek a helyben maradást és nem az elvándorlást ösztönzik.

A legfontosabb számunkra az, hogy a migráció kérdésében ne legyen kötelező a befogadás. Ez a törekvés időről időre felbukkan, de eddig sikerült kivédeni.

A szolidaritásnak számtalan formája lehet. Mi védjük például a schengeni övezet déli-délkeleti külső határát, amire nagyon komoly erőforrásokat fordítunk. Kellő politikai elkötelezettséggel meg lehet állítani az ellenőrizetlen bevándorlást: mi a szárazföldi határok, Matteo Salvini korábbi olasz belügyminiszter a tengeri határok védelmével bizonyította be ezt.

– A migrációval összefüggésben van egy másik magyar elnökségi prioritás: a vallásközi párbeszéd. Ez most különösen aktuális, ha azt vesszük figyelembe, hogy francia tábornokok és katonatisztek nemrég nyílt levélben figyelmeztették Emmanuel Macron államfőt az iszlamizmus és a polgárháború kirobbanásának a veszélyére, az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán pedig antiszemita incidensek történtek különböző nyugat-európai országokban. Ezek olyan problémák, amelyek Közép-Európát nem sújtják. Magyarország mivel tud hozzájárulni ehhez a párbeszédhez?

– Az egyik legaktuálisabb kérdés ma az, hogy miként lehet a vallások egymás mellett élését úgy biztosítani, hogy mindenki a saját meggyőződése szerint élhessen, de ne a másik vallás követőinek a kárára. Európában nagyon súlyos és nyugtalanító incidenseket látunk, amelyeket mi el szeretnénk kerülni. A kérdést tehát napirendre szeretnénk venni, szembesíteni egyes országokat azzal, hogy létező problémákról van szó, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

– Nyugat-Európában nem biztos, hogy problémának látják azt, amit Magyarország annak tekint.

– Kettős beszéd zajlik Európában. A politikai korrektség szellemében nagyon sokan úgy érzik, hogy ezeket a problémákat el kell tussolni. Ha viszont körbenézünk a nyugat-európai városokban, a migrációból eredő problémákkal szembesülünk, amelyeket tetéz az antiszemitizmus terjedése. A palesztin–izraeli konfliktus például úgy csapódik le Nyugat-Európában, hogy antiszemita felvonulásokat rendeznek, izraeli zászlókat égetnek. Ez számunkra elfogadhatatlan.

Magyarország a béke szigete ahhoz képest, ami Nyugat-Európában zajlik.

A magukat a legfejlettebb demokráciák közé soroló országokban olyan súlyos bűncselekményeket követnek el, amelyeket mi el se tudunk képzelni. Ezeket is be fogjuk mutatni elnökségünk idején. A vallásközi párbeszéd előmozdítása mellett az is a prioritásaink közé tartozik, hogy felhívjuk Európa figyelmét a keresztényüldözésre, amely nagyon elterjedt a világban, de amivel a mainstream sajtó keveset foglalkozik.

Az államtitkár szerint Magyarország a béke szigete ahhoz képest, ami Nyugat-Európában zajlik.
Fotó: Havran Zoltán

– Ha már kettős beszédet említett: az Európa Tanács, illetve tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság több alkalommal is bírálta Magyarországot az elmúlt években jogállamisági és emberi jogi ügyek miatt. Milyen a magyar elnökség viszonya az Európa Tanács vezetésével?

– A személyes viszony kiváló. Szijjártó Péter többször is találkozott Marija Pejčinović Burić főtitkárral, Dunja Mijatovics emberi jogi biztossal, Rik Daemsszel, a parlamenti közgyűlés elnökével és Róbert Ragnar Spanóval, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével. Nagyon tudatosan készültünk arra, hogy meglegyen ez a szoros kapcsolat, s ha vannak nézeteltérések, azokat is meg tudjuk beszélni. Felhívtuk az Európa Tanács vezetőinek figyelmét arra: fontos, hogy velünk tárgyaljanak, ha problémát érzékelnek. Mi tudjuk elmondani, hogy mi a valós helyzet. Sajnos korábban voltak olyan tapasztalataim, hogy

felületes információk alapján, elfogult forrásokból tájékozódtak, és emiatt a lépések, amiket tettek, nem voltak összhangban azzal, amit a magyarországi helyzet indokolt volna.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter gyakran tájékoztatja az Európa Tanácsot a valós magyarországi helyzetről. Folytatni kell ezt a munkát és el kell oszlatni azokat a tévinformációkat és politikailag motivált vádakat, amelyek időről időre felbukkannak.

– A fiatal generáció érdekeinek képviselete is a magyar elnökség prioritásai között szerepel. Ezzel a kérdéssel miért kell külön foglalkozni?

– A kormány számára rendkívül fontos az, hogy a jövő generációja milyen körülmények között él majd, és az erről szóló egyeztetésekhez az Európa Tanács megfelelő platformot nyújt. Nem csupán a fiatalokról van szó, hanem a családok jövőjéről, a roma kisebbségi közösségek esélyegyenlőségi lehetőségeiről. Ez egy olyan komplex csomag, ami egyúttal a hosszú távú európai jólét szempontjából is fontos, hiszen a gyermekeinken fog múlni, hogy milyen Európát hoznak létre, milyen irányban fejlesztik majd. Az Európa Tanács magyar elnöksége ennek előmozdítására is alkalmas eszköz lesz.