Mintegy két tucat afrikai államfő és számos nemzetközi pénzintézeti képviselő – köztük Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és Axel van Trotsenburg, a Világbank működésért felelős ügyvezető igazgatója – vett részt azon a kétnapos párizsi konferencián, amely Emmanuel Macron francia elnök védnöksége alatt arról tárgyalt, hogy miként lehetne támogatni a fekete kontinens Covid-járvány utáni gazdasági talpra állását, illetve a több tucat milliárd dollárra rúgó adósság kezelését. A konferencia fókuszában mindazonáltal Szudán megmentése állt. Macron segítségére volt a szervezésben Felix Tshisekedi, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke is, akinek országa jelenleg az Afrikai Unió elnökségét látja el.
Afrikát sokkal kevésbé sújtja a koronavírus kirobbantotta világjárvány, mint a többi kontinenst:
jelenleg mindössze 130 ezer halottat tartanak nyilván Afrika-szerte. Annál riasztóbb a járvány gazdasági költsége.
Az IMF már 2020 végén arra figyelmeztetett, hogy rendkívül kevés forrás áll rendelkezésre a jövőbeli fejlesztések finanszírozására: 2023-ig mintegy 290 milliárd dollár hiányzik a kontinens kasszájából. A pénzhiány enyhítéséhez az sem volt elég, hogy egy évvel ezelőtt a G20-ak és a nemzetközi hitelezők úgynevezett párizsi klubja megállapodott, hogy moratóriumot hirdet az államadósság törlesztésére. Sokan azt követelik, hogy a moratóriumot terjesszék ki az összes külső adósság kezelésére is a világjárvány végéig. Serge Ekue, a Nyugat-Afrikai Fejlesztési Bank (BOAD) elnöke arról beszélt, hogy
Afrikának sokkal hosszabb kölcsönlejárati időre lenne szüksége, mint az eddigi hét év, a kamatrátának pedig a jelenlegi hat százalék helyett három százaléknak kellene lennie.
A csúcstalálkozóval kapcsolatban szakértők megjegyzik, hogy az nem más, mint Macron erőfeszítése Franciaország egykori afrikai gyarmattartói szerepének újraosztására. Bár az már más kérdés, hogy a kontinens országai összesen csaknem háromszázmilliárd dollár költségvetési deficitet fognak felhalmozni 2023 végéig, miközben igyekeznek úrrá lenni a gazdasági visszaesésen.
– Afrika különlegessége manapság az, hogy nem rendelkezik azokkal a pénzügyi forrásokkal, amelyek megvédik gazdaságát oly módon, ahogy a többi kontinens már megtette
– jellemezte a helyzetet Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. Az Afrikai Fejlesztési Bank (ADB) becslése szerint idén mintegy 39 millió afrikai ember süllyedhet a nyomorszint alá, s ezt még súlyosbítja a pandémia okozta gazdasági válság. Macron szerint Afrikának új gazdasági megegyezésre van szüksége, hogy fellélegezhessenek a kontinens országai. Georgieva szerint az afrikai kontinens gazdasága idén várhatóan mindössze 3,2 százalékkal nő, szemben a világgazdaság hatszázalékos bővülésével.
