Washington a közel-keleti feszültség csökkentését követeli

Libanonra is átterjedt a gázai konfliktus, amelynek Netanjahu nem szab időkorlátot.

An Iron Dome aerial defence system battery is seen in the foreground (L) as a smoke plume from a raging fire at a petrochemical depot billows at an oil storage facility hit by Hamas rockets the previous day, near the Rutenberg power station (unseen) in Israel's southern city of Ashkelon on May 12, 2021. - Intense fighting between Palestinian militants and the Israeli army continued overnight, after Israel's prime minister warned the Hamas movement that they will pay a "heavy price" for firing rockets from Gaza into Israel. (Photo by JACK GUEZ / AFP) Fotó: JACK GUEZ

Ma négy rakétát lőttek ki Libanon déli részéről Izraelre, az izraeli hadsereg tüzérségi támadással válaszolt. Az izraeli rakétavédelmi rendszer megsemmisítette az egyik lövedéket, a többi valószínűleg lakatlan területen csapódott be. A támadás miatt megszólaltak a légvédelmi szirénák Izrael alsó-galileai térségében, Haifa kikötőjében és attól keletre. Egyelőre nem tudni, hogy ki lőtte a rakétákat, és egyik oldalról sem érkezett hír károkról vagy áldozatokról.

Ez volt a harmadik alkalom, hogy Libanonból támadást indítottak Izrael ellen május 10-e óta.

Izrael 2006-ban háborút indított a Hezbollah radikális libanoni párt gerillái ellen, akiknek jelentős hátországuk van Libanon déli részén és fejlett rakétaarzenállal rendelkeznek. Azóta nagyjából nyugalom honol a határrégióban. Május 10-e óta azonban fokozódott az erőszak Izrael és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjai között. A felek több ezer rakétát lőttek ki egymásra, a támadásokban legalább 219 palesztin és 12 izraeli vesztette életét hivatalos adatok szerint. Libanonban, az izraeli határ mentén is voltak tüntetések az izraeli hadművelet ellen.

Joe Biden amerikai elnök a feszültség számottevő és azonnali csökkentését követelte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésében,

annak érdekében, hogy megteremtsék a tűzszünet feltételeit – közölte a Fehér Ház szerdán. A két vezető beszélt a gázai helyzetről, arról, hogyan halad Izrael a Hamász radikális palesztin szervezet és más terrorista elemek erőforrásainak megsemmisítésével, illetve milyen diplomáciai erőfeszítéseket tettek a térségbeli kormányok és Washington az erőszak megfékezésére. Netanjahu ma egy nagyköveteknek tartott tájékoztatón kijelentette: az elrettentés sikertelensége esetén nem zárható ki a leszámolás a Gázai övezetet vezető Hamásszal. Az izraeli média szerint a miniszterelnök korábban leszögezte: nem szab időkorlátot a konfliktusnak.

– Izraelt egy terrorszervezet támadta meg, és Izraelnek joga van megvédenie magát

– közölte korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkára, Menczer Tamás, utalva arra, hogy egyedüliként Magyarország nem fogadta el az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatos európai uniós nyilatkozat szövegét, annak súlyos kiegyensúlyozatlansága miatt.

Magyarország ellenállása kapcsán Armin Laschet, a legnagyobb német politikai erő, a jobbközép CDU/CSU kancellárjelöltje ma Berlinben azt mondta: el kell mozdulni a többségi döntéshozatal felé az Európai Unió külpolitikájában. Az EU-s külpolitika egyik központi problémája ugyanis szerinte az, hogy vétójogával élve bármely tagállam megfoszthatja az uniót a cselekvőképességtől.