London bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja az Egyesült Királyság területi integritását – mondta szombaton az észak-írországi kereskedelemszabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök. Az ügy meglehetősen jelentős súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján. Boris Johnson a G7-csúcs helyszínén tett nyilatkozatában utalt arra is, hogy a nagy-britanniai koronavírus-fertőződések számának emelkedése miatt a tervezettnél később oldhatják fel a járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozásokat.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Unió (EU) vezetőinek körében meglehetősen sok a félreértés az észak-írországi helyzettel kapcsolatban.
Fotó: MTI/AP/Pool/Peter Nicholls
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – aki az EU képviseletében van jelen a G7-csúcson – Johnsonnal tartott szombati megbeszélése után leszögezte: az EU teljesen egységesen vallja, hogy az észak-írországi szabályozási protokollt be kell tartani. Hozzátette: az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Királyság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania. Boris Johnson ugyanakkor a BBC-nek kijelentette: arra számít, hogy az ügyben gyakorlatias megoldás születik, de ha mégsem, a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integritásának fenntartása. A brit miniszterelnök szerint London ezt bármilyen lehetséges módon biztosítani fogja.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből. Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. A nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon – amely a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára – hosszú évek óta nincs fizikai ellenőrzés. A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. Az EU ugyanakkor jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba arra hivatkozva, hogy a protokollal ellentétes egyoldalú brit lépések a nemzetközi jog megsértését jelentik.
Egybehangzó elemzői vélemények szerint ha a vita eszkalálódik, kereskedelmi háború is kialakulhat az EU és Nagy-Britannia között az egymás termékeire kivetett büntetővámok és kvóták formájában.
