A járvány is átalakította a világ legdrágább városainak listáját

Gazdasági bajai tették a legdrágábbá a türkmén fővárost a külföldieknek. Budapest a 162. helyen áll.

Mártonffy Attila
2021. 06. 22. 16:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ebben az évben a türkmén főváros, Aşgabat lett a világ legdrágább városa a külföldi munkavállalóknak. A Mercer nemzetközi tanácsadó és munkaügyi elemző cég frissen közzétett, Cost of Living Survey 2021 című listáján a közép-ázsiai nagyváros 208 települést előzött meg a rangsorban. A lista olyan megélhetési költségeket vett figyelembe, hasonlított össze a sorrend felállításakor, mint például az élelmiszerárak, valamint a lakhatási, a közlekedési és a szórakozási kiadások. Az összehasonlítás alapját New York városa képezte. A tavaly még a második helyen álló Aşgabat bizonyos szempontból kilóg a vezető tíz legdrágább város – köztük Hongkong, Tokió, Zürich, Szingapúr – sorából.

A közép-ázsiai metropolisz ugyanis amiatt avanzsált a dobogó legfelső fokára, mert a folyamatos pénzügyi válság, az élelmiszerhiány, a hiperinfláció alaposan megemelte a megélhetési költségeket.

A legnagyobb mérvű változás azonban Bejrút esetében következett be, Libanon fővárosa ugyanis a tavalyi negyvenötödik helyről emelkedett az idei harmadikra a legdrágább városok rangsorában a külföldi rezidensek számára. E kétes dicsőségnek is gazdasági oka van a Mercer szerint: a hosszú ideje tartó és a Covid–19-járvánnyal súlyosbított depresszió, illetve a bejrúti kikötő felrobbanása 2020 augusztusában.

A városok rangsora (1–10.) megélhetési költségeik nagysága szerint:

  • Aşgabat
  • Hongkong
  • Bejrút
  • Tokió
  • Zürich
  • Sanghaj
  • Szingapúr
  • Genf
  • Peking
  • Bern
  • Eközben az euró árfolyama 11 százalékkal nőtt a dollárral szemben, így az európai városok is feljebb kúsztak a létrán, s drágábbak lettek amerikai testvérvárosaiknál. Mindez azt eredményezte, hogy New York idén kiesett a „legjobb” tízből, ugyanakkor Párizs a 2020-as ötvenedik helyről idén felkapaszkodott a harmincharmadikra. Ugyancsak nemzeti valutájának erősödése eredményezte, hogy az ausztráliai Sydney és Melbourne is feljebb kapaszkodott a Mercer skáláján. A lista legalján, azaz a legolcsóbb városok territóriumában a grúziai Tbiliszi (207.), a zambiai Lusaka (208.) és a kirgizisztáni Biskek (209.) áll.

    Budapest az idei listán a 162. helyen áll, azaz a magyar főváros nyolc hellyel drágult a külföldi munkavállalók számára a tavalyi 170. pozíció után.

    Az idei megélhetési sorrendet a pandémia nyomán megváltozott üzleti modell is befolyásolta. Számos nemzetközi társaság ugyanis az utazási korlátozások, az otthoni és távmunka széles körű szorgalmazása és a Covid-járvány országonkénti más és más helyzete folytán inkább helyi munkaerőt béreltek, semmint saját dolgozóik átköltöztetését erőltették volna. – A nemzetközi kinevezések változása maga után vonja bizonyos árucikkek, szolgáltatások iránti keresletet is, továbbá átalakulnak az ügyfélprofilok is – mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak a Mercer egyik vezetője.

    Hatással volt a körülmények alakulására az is, hogy Kína gyorsan, ám kiegyenlítetlenül lábalt ki a Covid-járványból, s ez meglátszott 2020-as gazdasági teljesítményén is.

    Mindennek folyományaként pedig a kínai városok feljebb léptek a drágasági listán. A ranglista jövő évbeli változását pedig a dollár magához térése diktálhatja.

    A téma legfrissebb hírei

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább az összes cikkhez chevron-right

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.