időjárás 5°C Csenge , Ráhel 2023. február 4.
logo

„Szülőföldünk elhagyására kényszerítenek”

Koren-Karczub Tímea
2021.07.27. 06:37
„Szülőföldünk elhagyására kényszerítenek”

A 2019-ben elfogadott ukrán államnyelvi törvény fokozatosan számolja fel az Ukrajnában élő kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság eddigi nyelvi jogait. Tavaly nyár óta a repülőterek, a vasútállomások és az autóbuszmegállók neve csak ukránul van kiírva, és az ügyintézés is csak államnyelven történhet a szomszédos országban, idén januártól pedig már az ukrán nyelvű kiszolgálás is kötelező. Mindezenfelül július 16-án az ukrán nyelvtörvény újabb szigorító rendelkezései léptek életbe a kultúra, a turizmus és a szórakoztatóipar területén. A Magyar Nemzet kárpátaljai lakosokat kérdezett arról, hogyan élik meg a változásokat.

Sok függ a hatóságok toleranciájától

– Ennek biztos, hogy hatalmas romboló hatása lesz itt a már így is leszűkült magyar rétegre – nyilatkozta lapunknak az ukrán államnyelvi törvénnyel kapcsolatban Tóth Géza, aki egy vállalat termelési és telephelyvezetőjeként tevékenykedik a beregszászi járásban.

A kárpátaljai lakos elmondta, hogy a kint élő magyar kisebbségi fiatalok húsz és negyven év közötti generációja többnyire beszéli az ukrán nyelvet, de nem olyan magas szinten, hogy azt anyanyelvinek lehessen minősíteni. Véleménye szerint az államnyelvi törvény hatása a kárpátaljai magyarságra nézve attól függ majd, mennyire lesznek toleránsak a hatóságok akkor, ha a kisebbség nem beszéli megfelelő szinten az ukránt. Tóth Géza szerint kérdéses, hogy egy nem anyanyelvi szintű társalgást büntetni fognak-e, vagy elfogadják, hogy a kárpátaljai közösség egy kisebbség, amely próbálkozik ukránul beszélni.

– Ha az első forgatókönyv lép életbe, nagyon le fog szűkülni a magyarság, mert szerintem rengeteg embert arra fog kényszeríteni, hogy itthagyja a szülőföldjét, és odamenjen, ahol a saját anyanyelvét mindenféle korlátozások nélkül tudja használni

– vélekedett Tóth Géza.

Falunapok, anyanyelv nélkül

Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács 2019-ben fogadta el az államnyelvről szóló törvényt, amely fokozatosan lép hatályba: bizonyos rendelkezései majd csak 2030-ban lépnek életbe, több pontja azonban már hatályos.

– A változások lassan szivárognak be a közéletbe, elsődlegesen a hivatalos helyek azok, amelyeket a leghamarabb elér – mondta el lapunknak Karmacsi Zoltán. A kárpátaljai idegenvezető kifejtette, hogy

a hétköznapi emberek mindennapjaiban a hivatalokban előkerülő személyes tapasztalatok vagy a hírekben megjelenő információk ugyan borzolják a kedélyeket, ám ennél sokkal égetőbb problémáik is akadnak a kárpátaljai embereknek, például a megélhetés terén.

Hozzátette: az újonnan életbe lépett cikkelyek hatása csak később lesz érzékelhető.

– Mint idegenvezető, nem hiszem, hogy gondot fog okozni az, ha egy magyar csoport érkezik Kárpátaljára, s azt magyar nyelven fogom kalauzolni. Ráadásul erre maga a törvény is lehetőséget biztosít – magyarázta az idegenvezető.

Megemlékezés Szolyván, a Kárpátaljáról deportált férfilakosság egykori gyűjtőtáborának helyén létesített emlékparkban 2017. november 18-án
Fotó: MTI/Nemes János

Karmacsi Zoltán azonban arról is beszámolt, hogy

a július 16-án életbe lépett passzusok sokkal fájóbbak a kultúra területén, hiszen a nem ukrán nyelvű színházi előadásokat és a mozifilmeket csak államnyelven lehet bemutatni, és kizárólag ukrán nyelven lehet megtartani mindennemű rendezvényt is ezentúl

– vagyis a magyarok lakta falvakban a falunapok mostantól csak ukrán nyelven bonyolíthatók le a törvény értelmében.

Kiszolgálás csak államnyelven

2021. január 16-tól a szolgáltatók csak ukránul szólhatnak ügyfeleikhez, és kizárólag ezen a nyelven adhatnak tájékoztatást termékeikről. Nagy Attila és Nagy-Marosán Kamilla kárpátaljai fiatal vállalkozók megdöbbenve fogadták a januári rendeletet, miszerint a vásárlókat csak ukrán nyelven szolgálhatják ki. Az ungvári járásban található Bátfa település lakosai szerint ez lehetetlen lenne egy magyar ajkú községben. A jogszabály így lehetővé teszi azt is, hogy az ügyfél kezdeményezésére más nyelven is létrejöhessen a kommunikáció.

– Aki magyarul szól hozzánk, ahhoz magyarul felelünk, aki ukránul, annak ukránul válaszolunk. A környező falvakban mindenki tiszteletben tartja a másik nemzetiségét, nem szoktak összetűzések lenni emiatt, hiába hergelik a magyarság ellen a lakosokat. Míg a vállalkozások terén nem aggaszt minket a helyzet, az oktatás terén annál inkább, mivel gyermekeink jogait korlátozzák

– ismertette a helyzetet Nagy-Marosán Kamilla.

Óvodások Kárpátalján. Veszélyeztetett kisebbségek?
Fotó: MTI/Nemes János

A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény kimondja, hogy az iskolákban államnyelven kell tanítani, és ezáltal a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai alapján Kárpátalján összesen 151 516 magyar él, ez a terület népességének 12 százaléka.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.