– A németek a biztonságra, a stabilitásra szavaztak – értékelte a Bundestag-választások eredményét Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója lapunknak, miután kiderült: Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb voksot, a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze. Sikerüket a szakértő abban látta, hogy a német választóknak fontosak voltak azok a kérdések és felvetett intézkedések, amelyeket a szociáldemokraták ígértek a választási kampány alatt, többek között a szociális biztonság kérdése. A kutató úgy vélte, hogy Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje sokaknak jobb választásnak bizonyult, mint a többi aspiráns, ugyanis sokkal tapasztaltabb politikus, és a merkeli stílust viszi tovább, amire a pártja tudatosan rá is erősített: középutas politikát folytat, értelmes jelölt, aki nem vét nagy hibákat.
Nem kifejezetten karizmatikus, de nyugodtságot sugároz
– jellemezte. Molnár Tamás Levente emlékeztetett, hogy Scholz Hamburgban volt főpolgármester és a világjárvány idején pénzügyminiszter, és bár 2019-ben alulmaradt a pártelnöki versenyben, most mégis ő lett a kancellárjelölt, pártjának moderáltabb, konzervatívabb szárnyához tartozik.
A jobboldal kudarca a szakértő szerint abban rejlett, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségnek gyenge volt a jelöltje, Armin Lachet ugyanis elsősorban a nyugdíjasok szavazataira számíthatott. Hírügynökségi jelentések szerint a jobbközép szövetség minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) elveszítette támogatói számottevő részét, a négy évvel korábbi 12,6 százaléknál 2,3 százalékponttal gyengébb eredményt, 10,3 százalékot ért el. Így 83 képviselője lesz, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, ezúttal nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki ereje. A szakértő hangsúlyozta, hogy jelentősen veszített a párt a négy évvel ezelőtti eredményhez képest,
nem egy sikeres kampányon van túl, ugyanis a menekültkérdés és a multikulturalizmus már nem érdekelte annyira a német választókat.
– Viszont azt lehet látni, hogy a gyenge választási kampány ellenére a keleti tartományokban sikereket értek el: Szászországot úgymond letarolták, Türingia nagy része is az övéké lett – mutatott rá.
Az MTI is kiemelte, hogy a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) még inkább gyengült, a 2017-es 9,2 százaléknál rosszabb eredményt ért el, szám szerint 4,9 százalékot. A párt így a parlamenti bejutás és frakcióalakítás küszöbeként meghatározott ötszázalékos szint alatt maradt. Legfeljebb azt könyvelhetik el sikerként, hogy a másik feltételt teljesítette: nyert három egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, amely kaphat úgynevezett kiegyenlítő mandátumokat. Ennek révén a három egyéni körzet – két berlini és egy lipcsei – győztese mellett még 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.
Borítókép: Olaf Scholz, a szociáldemokraták kancellárjelöltje. Forrás: MTI/EPA/Focke Strangmann
